1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 46. ülés

lenni, abban meg nem egyez, es c’ részben a’ dolgot oda fenn tartja. — Mindazonáltal nagyobb részé a’ követeknek az elhallasztást nem taná- I.sósnak, és szükségesnek lenni véllek, hogy ezen Ítéleteknek törvénytelenségek itten kijelentessen, ne hogy mindazonáltal a’ privatusok között teendő intézeteknek alkalmatosságával ezek, úgy mint törvénytelenek, egészen megsemmisétve lenni láttzassanak, azon szó helyett: pro legitimis, tétetett: pro legalibus, 2) a’ hol mondatik: Ut Sua Majefias altis simos ordines revocare dignetur, ezt. az Elölülő felesleg valónak lenni tartotta, mert a’ Királyi Előadásokban már úgy is ki van adva . hogy az Ország Rendei új Ilendszabásokrúl tanátskozzanak, ez által tehát magában meg fog szűnni Eő Felségének Provisoria Rendelése. És ehez állottak Győr, Szalhmár, Ungh, 'Femes és más némelly Vármegyéknek követjei; de a’ Liptó, Somogy, Komárom, Abaúj, Zemplén, Bihar és más számosabb Vármegyéknek követjei megmaradtak a’ mellett, hogy most mindjárt kérettessen Eő Felsége azon provisoria Rendelésének vissza vételére, mert a’ Sérelem orvoslása külömben meg nem történhetik, eggyütt lévén {»étiig az Ország Gyűlése, annak azonnal megszűnnie kell, továbbá, mert az adósságbéli Perek az Ország Gyűlés alatt is folynak, nem lehet pedig azt nem kívánni, hogy több zavarodások e’ részben ne történjenek, és mivel már maga O Felsége is néműnémúképpen változtatta azon Királyi Rendelését, minekutánna annak ellenére megengedte , hogy nem tsak Váltó Czédulára, hanem ezüst pénzre is Contractusok köttethetnek. Jóllehet tehát az Előlülő éppen azon oknál fogva, hogy némelly Perek és nevezetesben az adósságbéli Perek az Ország Gyű-X E G Y V E N II A

que non babere, ad id tamen perinde accedere haud posse declaravit, ut illae jam de praesenti pro tam invigorosis pronuncientur, ut de bis nequidem in materia correlationum favorabilius decerni quidpiam possit, quod sibi ad illud tempus per expressum reservaverat. — Plerique tamen Ablegatorum, quaestionem banc haud consulto differendam, sententiarumque illcgalitatem jam de praesenti declarandam credebant; ne tamen ubi de correlationibus inter privatos sermo fuerit sententiae bae pro annihilatis censeantur, loco: pro legitimis positum pro legalibus; 2-do Petitum ut Sua Majestas altissimos ordines revocare dignetur, Praeses supervacaneum esse censebat, quum tenore Benignarum Propositionum Regiarum, legales hoc in merito provisiones fieri jubeantur, iisque in Legum Tabulas relatis, provisorias dispositiones suapte cessare oportebit. — Sustinebant hanc Praesidis Reflexionem Jaurinensis, Szathmariensis , Unghensis, Temesiensis, et aliorum Comitatuum Ablegati, ast Liptoviensis, Siimeghiensis, Comaromiensis, Abaújvariensis, Zempliniensis, Bibariensis et complurimorum Comitatuum Ablegati, in eo, ut Sua Majestas quoad receptionem provisoriorum ordinum jam nunc exoretur, ultro perstiterunt, quod crederent laesionem secus resanari haud posse, congregatoque Corpore legislativo provisorias lias dispositiones, seposita omni mora sufferendas, ex eo etiam esse, quod causae debiti, sub ipsis etiam Comitiis decurrant, praecavendum igitur sit, ne plures involutiones eveniant; quum et ipsa Sua Majestas contra disertos provisorii hujus tenores contractus in conventionali moneta iniri admiserit, et hoc ipso a provisoria hac sua dispositione quadamtenus recesserit. — Esto interim Praeses inotivo

T O I) I K ÜLÉS.

_____.