1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 44. ülés
gésztve a' Jussa. 2) Azon szó helyett : 2-do quum Dalmatia actu quoque ad pertinuisset, tétetni kívánta: pertineret, Hungáriám pertineat, loco: pertinuisínnak bizonyságává, bogy most is Ma- Set, dicendum esset: pertineret. — A-4'jÖ X E G \ V E X X fc C Y É D I K ÍJ L E S. gyar Országhoz tartozik ; rüelly észre* rételek a' Státusok által elfogadtatván, minthogy a’ felfogott szavak: circumßantiis étc. a’ dologhoz úgy sein adnak semmi erőt, és az argumentum ereje rsak abban van, hogy Ő Felsége eles’tírerte Dalmatiát Álagyar Országhoz tartozandónak lenni, azért a’ mi ezen féllúl a’ Pest Vármegyei követnek ja* vallatjában mondva vagyon, u. m. azon szavak után: clementer agnovisset, a’ fÖliki mind elhagyattatok és fsak az tétetett helyette: reincofporationem illius tandem benigne disponere dignetur. A’^-dik Czikkelyre nézve mélly kezdődik: eadem occasione a’ közép Szolnok , Kraszna és Kővár eránt való kívánságot úgy gondolta a’ Pest Vármegyei követ, hogy jobban oda tartozandó Volna, a’hói Erdélynek Magyar Országgal Való szorosabb egyesitt.ése kérettetik. — De felelt az Abauj Vármegyei követ, hogy Erd$y Országnak szarosabb köttetése egész más tekintetben vagyon, mint az itt öszVe kapcsoltatni kivántt Vármegyék, mert ezek már clesmérlettek Magyar Országhoz tartózandoknak lenni, sótt a’ Nádor- Ispányi Portáknak rectificatíója alkalmatosságával, ezen Vármegyékre is kivettetett á Magyar Adó, és a’ mi ezekre esik, mindenkor beszámíttatni szokott, de nem úgy Erdély Országra néz* is; — Maga Eó Felsége is ezen Vármegyékre nézve , tsak azt válaszolta, bogy meg Fogja halgatni az Erdélyieket , és tsak egyedül azoknak á Feleletjektől függ a’ dolog, azért a’ czikkely egészen meghagyat tatot t, hanem az Elölülőnek akaratja szerint azon szavak helyett: adurgendam esse cogitant, tétetett: exoperandam esse ex iß ima nt. gnita reflexionum harum realitate , quum alioquin ea, quae post verba: circumstantiis etc. sequuntur, nihil in rém conferre, maximamque argumentorum vim, in eo duntaxat repositam esse perspectum fuisset, quod Sua Majestas Dalmatiam nd & Regni hujus Coronam pertinere benigne agnoverit, ex eo, iis, quae post voces; clementer agnovisset, sequuntur exfnissis, horum loco positum: reincorporationem illius tandem benigne disponere dignetur* Ifi §pho Q-nó, qui incipit: eadem bccasione etc. Comitatus Pestiensis Ablegatus manifestato hic loci desiderio m subs'equo §pho, in quo de arctiori Transylvaniae cum Regno hocce unione sermo est, magis convenientem locum futurum credebat. — Verum Comitatus Abaujvariensis Ablegatus, contrariae erat opinionis, alium TVansylvaniam, alium rursus Comitatus hos subire dicens respectum; — etenim hos, ádHungáriám pertinere, non agnitum solum est, sed et contributio Hungarrra, sub singulis Comitiis, a ratione Portarum ad illos quoque ejectari, obtingentiaque illorum, e totali quanto supputari consvevit, quod intuitu Transylvaniae haud obtinet. Ipsam Suam Majestatem, erga propositum catenus Gravamen, non aliud reposuisse, quam quod Transylvnnos etiam audire oporteat; — ut adeo, negotium illud unice a Transylvanorum pendeat responso. Svasu igitur illius, §phus hic suo loco relictus est; — erga propositionem tamen Praesidis, verbis: adurgendam esse cogitant, substitutae voces: exoperandam esse existimant.
