1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 40. ülés
sCn ei nőm csm érték is, de midőn a’ Státusok által előhozattatoti, ők nem tagadták azért, mert magok is meg vágynak róla győzve, es így minthogy itt most a’ megegyesőles van czélba, méltán lehet a' nem tagadásból is felszóllittani a' Fő Rendeket, hogy a’ közös elesmért czélhoz való járulásokat megnyerhessük, ’s c’ melle' állottak a’ Vas, Nógrád, Month, Somogy e's I goesa Vármegyei követek. — Zala, Romáron), Sáros és eggyik Abauj A ármegyei követek pedig ugyan azon okhói, hogy egyenes elesmérésekkel a’ Fő Rendeknek nem lehet elő állani, más, a’ nem tagadásnál többet jelentő kiilömbfe'le módosittásokat adtak elő. Hanem az ellen is az Elölülő, a’ Pest, és a’ másik Abauj Vármegyei köretektől g.yámolirtatván. azt vetette, bogy a’ nem tagadásban sem leltet annyi erőt hélyheztctni, hogy azt a’ Fő Rendeknek illendően és foganatosán előadni lehetne, jobb tehát, hogy ezen tsak puszta gyanittáson és felfogáson fundált állittás egészen kimaradjon. — Mindazonáltal a’ Po’son Vármegyei követ sem tartotta tanátsosnak az argumentumtól eiállani, hanem minthogy azt világosan nem lehet, mondani, hogy: Exc. Proceres agnoverunt, ex concessis sem reite, hogy Argumentumot..formálni lehessen, azért sem a’ nem tagadásból tett, sem a többi inodosiltásokba mea nem c^ vezeLt, meri az ollyaS erő nélkül való állittasokkal a dolog maga is gyengül, hanem azt xélte, hogy elég argumentum a’ Statusoknak a’ magok meggyőződése, i^em szükséges a’ Fő Rendeknek elfogadását argumentum gyanánt erőltetni, melly minthogy az által, ut cum simplici mandatorum illegaliiim sublatione etc. eléggé kifejeztetik, a’ szavakat : Excelsi Proceres ipsi agnovissent, kihagvattatni javasolta, és ehez et ipsi tamen do illius realitate convicti, idem haud negaverint, et quum de coalitione res agatur, ad pertrahendos in communem sententiam Excelsos Proceres, motivis etiam ab intermissa negativa desumtis, uti expediat. Probabatur modificatio haec Comitatuum quoque Castriferrei, Neograd, llonth, Sümegh et I gocsa Ablegatis; Comitatuum vieissim Zala, Comarom, Sáros et alter Abaujvariensis Ablegati, alia modificationum projecta in medium adtulerant, quibus assensus non quidem directe expressus, sed tamen non expresso major indigitaretur.-*U • •'*.-* - ;ViJ léFiüin Ft horum in obversum, Praeses, per Comitatuum Pesth, el alterum Abauj Ablegatos suffultus, desumendo ab intermissa negativa argumento, tantum haud inesse ponderis obver.iebat, ut. Excelsis Proceribus sive convenienter, sive cum efficacia proponi valeat: praestare ideo assertum illud, velut merae praesumtioni innixum, penitus missum facere. — Verum Comitatus Posoniensis Ablegatus, ab argumento hoc haud consulto praescindendum fore, ac. in quantum illud Excelsi Proceres agnovisse statui, ex concessis vero argumentum necti nequiret. ex eo, nullam propositarum modificationum acceptabilem, imo his, velut omni pondere destitutis, ipsum rei meritum debilitandum, propriamque Statuum et OO. convictionem, cui major, ac desumendo a praesumto Exc. Procerum assensu, argumento inest vis, suffecturam esse, ac rem exmissis etiam verbis: Exc. Proceres ipsi agnovissent, formalibus : ut cum simplici mandatorum illeg ali um sublatione adaequate exprimi censebat; — cujus opinioni Comitatuum quoque Pesth, Abauj, Ungb, Csanád, Rékes, femes
