1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 40. ülés

sCn ei nőm csm érték is, de midőn a’ Státusok által előhozattatoti, ők nem tagadták azért, mert magok is meg vágynak róla győzve, es így minthogy itt most a’ megegyesőles van czélba, méltán lehet a' nem tagadásból is fel­­szóllittani a' Fő Rendeket, hogy a’ kö­zös elesmért czélhoz való járulásokat megnyerhessük, ’s c’ melle' állottak a’ Vas, Nógrád, Month, Somogy e's I go­­esa Vármegyei követek. — Zala, Ro­máron), Sáros és eggyik Abauj A árme­gyei követek pedig ugyan azon okhói, hogy egyenes elesmérésekkel a’ Fő Ren­deknek nem lehet elő állani, más, a’ nem tagadásnál többet jelentő kiilömb­­fe'le módosittásokat adtak elő. Hanem az ellen is az Elölülő, a’ Pest, és a’ másik Abauj Vármegyei kö­retektől g.yámolirtatván. azt vetette, bogy a’ nem tagadásban sem leltet an­nyi erőt hélyheztctni, hogy azt a’ Fő Rendeknek illendően és foganatosán előadni lehetne, jobb tehát, hogy e­­zen tsak puszta gyanittáson és felfogá­son fundált állittás egészen kimarad­jon. — Mindazonáltal a’ Po’son Vár­megyei követ sem tartotta tanátsosnak az argumentumtól eiállani, hanem minthogy azt világosan nem lehet, mondani, hogy: Exc. Proceres agno­verunt, ex concessis sem reite, hogy Argumentumot..formálni lehessen, a­­zért sem a’ nem tagadásból tett, sem a többi inodosiltásokba mea nem c^ ve­­zeLt, meri az ollyaS erő nélkül való ál­­littasokkal a dolog maga is gyengül, hanem azt xélte, hogy elég argumen­tum a’ Statusoknak a’ magok meggyő­ződése, i^em szükséges a’ Fő Rendek­nek elfogadását argumentum gyanánt erőltetni, melly minthogy az által, ut cum simplici mandatorum illegaliiim sublatione etc. eléggé kifejeztetik, a’ szavakat : Excelsi Proceres ipsi agno­vissent, kihagvattatni javasolta, és ehez et ipsi tamen do illius realitate convi­cti, idem haud negaverint, et quum de coalitione res agatur, ad pertrahen­dos in communem sententiam Excel­sos Proceres, motivis etiam ab inter­missa negativa desumtis, uti expediat. Probabatur modificatio haec Comita­tuum quoque Castriferrei, Neograd, llonth, Sümegh et I gocsa Ablegatis; Comitatuum vieissim Zala, Comarom, Sáros et alter Abaujvariensis Ablega­ti, alia modificationum projecta in me­dium adtulerant, quibus assensus non quidem directe expressus, sed tamen non expresso major indigitaretur.-*U • •'*.-* - ;ViJ léFiüin Ft horum in obversum, Praeses, per Comitatuum Pesth, el alterum Abauj Ablegatos suffultus, desumen­do ab intermissa negativa argumento, tantum haud inesse ponderis obver.ie­­bat, ut. Excelsis Proceribus sive con­venienter, sive cum efficacia proponi valeat: praestare ideo assertum illud, velut merae praesumtioni innixum, pe­nitus missum facere. — Verum Comi­tatus Posoniensis Ablegatus, ab argu­mento hoc haud consulto praescinden­dum fore, ac. in quantum illud Ex­celsi Proceres agnovisse statui, ex con­cessis vero argumentum necti nequi­ret. ex eo, nullam propositarum mo­dificationum acceptabilem, imo his, velut omni pondere destitutis, ipsum rei meritum debilitandum, propriam­­que Statuum et OO. convictionem, cui major, ac desumendo a praesumto Exc. Procerum assensu, argumento in­est vis, suffecturam esse, ac rem ex­­missis etiam verbis: Exc. Proceres ipsi agnovissent, formalibus : ut cum sim­plici mandatorum illeg ali um sublatione adaequate exprimi censebat; — cujus opinioni Comitatuum quoque Pesth, Abauj, Ungb, Csanád, Rékes, femes

Next

/
Oldalképek
Tartalom