1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 1. ülés
SESSIO P R I M A. ságos hajlandóságot ajánlok; — azon tiszta indulatú feltételben, mell) el Koronás Királyunknak, ’s édes Hazánknak egymástól meg nem választható hasznokat — a’ Tekintetes Karok, és Rendek’ foganatos iparkodásaikhoz tsekély tehetségemet én is kaptsolván — öszve vetett vádiakkal előmozdítani, ’s a’köz boldogságot késő maradékokra örökösíteni kívánom: ’s illy tiszta szándékú egygyütt munkálódással el is érni bizonyosan reményiek.“ Mell) beszéd után a’ SS. ésRR. háromszori felkiáltással nyilatkoztatták Előlidőjökhöz való közönséges bizodalmokat. ezt pedig Esztergomi Kanonok, és ugyan azon Feó Káptalannak Követje Jordánszky Elek, nékie tulajdon fontos elmélkedésével bővebben kifejezte illy módon. Méltoságos Úr, a’ Királyi Személyes Törvényszéki Jelenlétnek Helytartója. ,,Íl/z a’ legörvendetesebb, egy szívvel, egyszóval valóEljen-kiáltás, melly most Méltóságod’ fontos Beszédére e’ Palotában, az országosan egybe-gyültt Tekintetes Nemes Karok’ és Rendek’ szíveikből szájjokból felhangzani hallatott, valljon mit jelent, mit bizonyít? Mit egyebet, hanem ugyan azt, a’ mit én, a' Tekintetes Nemes Rendek’ érdemetlen Szószóllója, rövid beszédem által akarok megbizonyítani és magyarázni; tudniillik, mind Azoknak, a’ kiket Nagyságod olly szívre ható kinyilatkoztatásokkal szinte az elragadtatásig felbuzdított, ugyan is Méltóságodnak megbecsülhetetlen Személlyében, és minden dicséretemet feliül haladó Érdemeiben viszszont hel)heztetett Bizodalmát? egv örvendetes, megeggyező, és concreto debitum cultum et venerationem exhibeo, quum singulis sincerum amicitiae voveo affectum: fiduciam denique erga ingenuam illam intentionem, communia, et secerni nequeuntia legitimi Regis Nostri charaeque Patriae commoda, — cflicacibus Inclytorum SS. et OO. conatibus exiles meas jungendo vires, — compositis prosequi humeris , felicitatemque Civilem in seros transmittere posteros; quam metam hoc ingenuo cum candore collaboraturis, attingere quoque certo sperare licet.“ Sermone hoc terminato SS. et OO. singularem suam ergaPraesidem suum fiduciam ter reptilata conclamatione testabantur, quam Metropolitani Capituli Strigoniensis Canonicus atque Nuncius Alexius Jordánszky propria sibi facundia uberius hunc in modum explicuit; Hilft r is si^ne Domine, Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locum. tenens l „JLaetissimahaec, atque unanimis conclamatio, quae nunc ad gravem Illustritatis Vestrae Sermonem hoc in Palatio ex corde ac ore omnium, ad Comitia congregatorum II. Statuum resonare audiebatur, quid indicat, quid testatur? nihil profecto aliud, quam quod ego, indignus II. Statuum Orator, brevi meo Sermone testari adnitor, omnium nempe illorum, quos Illustritas Vestra energicis animavit expressionibus, in Ejusdem illustri Persona, et meum encomium superantibus Meritis reciproce locatam Fiduciam : laetam, atque ad omnia, quae proponebantur, extensam Fiduciam?“ ~ '"' ' ‘ • n ;' 9
