1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 34. ülés
S E S S I O 31? T R I C E S I M A Q ü A R T A, hozzáadás, ha Eő Felségé elejbe terjesztetik, a’ 3-dik Articulusnak a’ Diaeta tartasa eránt való egyébl) részét meggyengítse, sott Ed Felségének kegyes hajlandóságát, több kéréseinkre nézve is idegenitse, azért állandóan megmaradtak a’ mellett, hogy a’ Fö Rendek kívánságának e’ részben engedni tanátsosabb volna, sott a’ mint Torontál, es az egyik Csanád Vármegyei követ, minthogy ezen toldalék magával az Articulussal igen szoros egybe köttetésbe vagyon, mostan az egész Articulust elhagyni, és jővén azomba a’ Felírásra Eó Felségétől V álasz, más alkalmatossággal együtt fel adni javasolták. — De a’ Sopron, Trenebin, Veszprém, Somogy, Zemplin, Szepes, Gömör, Reregb , Bihar Vármegyei követek azt vétvén ellen, hogy magok között már több Ízben e’ dolgot hányták vetettek , de a’ közönséges akarat és egyeze's olly nagy, hogy nem lehet tőle elállani. —• De hogyan is lehetne a’Státusoknak hajolni a’ Fő Rendek kívánságára most, midőn ezek semmi okokat elő nem hoznak, ha nem engedhettek akkor, mikor számos okokkal v olt támogatva az ellenkező értelem. Tagadhatatlan az, hogy ezen hozzáadása az Articulusnak nagyon szükséges és hasznos az Országjussainak, a’ Diaeta rendes tartása cránt, való erősödésére, ezt tehát nem lehet nem akarni; Eő Felségé jussaival is pedig nem ellenkezik, mert törvény szerint, es a’ törvénynek eszközőltetese végett van a’ keres, es nem akarják az Ország Render, a’ Diaeta meghatározása eránt való Just magoknak tartani; Eő Felségére nezve pedig mind egy, akár azon Just törvény, és Articulus által, akár másképpen gyakorolja. De lehet ezen kérést Eő Felségének Királyi \ álasszára is alkalmaztatni, mert maga azt parantsolja, hogy az Ország Rendéi bülts törvények által, Majestati substratum fuerit, reliquis Articuli 5-tii quoad celebrationem Diaetae tenoribus, quin et reliquis petitionibus ofiiciat; — ex eo, ultro quoque -voto Excelsorum Procerum deferendum, aut, quod Torontaliensis, et. Csanadiensis alter Nuncius praestare rebantur, in quantum additamentum hoc Articulo arctissime necteretur, lotum Articulum de praesenti exmittendum, ac tum demum, ubi favorabilis Suae Majestatis emanaverit Resolutio, substernendum censebant. — Verum Comitatuum Sopron, Trenebin, Vesprim, Siimcgh, Zemplin, Gömör, Bibar, et Scepusiensis Ablegati objiciebant: negotio iteratis jam vicibus ventillato, communem voluntatem, et consensum adeo unanimem semper fuisse, ut ab illo recedi nequeat; — sed nec adesse ullum in contrarium movens argumentum, quum per Excelsos Proceres nullum , plane adducatur; ubi autem in priori Nuncio complura attulissent, Statibus, et OO. opinioni suae inhaerere visum fuerit. Alio quin necessitatem, et utilitatem additamenti hujus, in respectu Jurium Regni, relate ad celebranda in legalibus Terminis Comitia, nulli subjacere dubio, ut illud non desiderari non possit, tum quod Juribus Regiis eo nihil plane derogetur, — tum vero, quod legalis hujus petitionis scopus non ille sit, ut Jus indicendae Diaetae, Regni Statibus vindicetur, verum unice, ut certior Legis effectus . obtineatur; — tum denique, quod Suae Majestatis parum intersit, an hoc suum Jus, per Legem, an per Articulum, an alia modalitate exerceat. — Sed nec collidere petitionem hanc, cum benigna Resolutione Regia; in hac enim praecipitur, ut Regni Status Constitutionem Legum sapientia obvallare contendant; — at vero, haec firmissime obvallabitur, si celebranda singulo '1 ri-80
