1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 1. ülés
fitk sorsokat elhatározták, es az uralkodó Fejedelmeknek teil)es figyelmeket szírnél nélkül elfoglalták. — Bölcs Fejedelmünk is noha Atyai gondoskodását hiv Kepeinek mindennemű szükségeiktől egy pillantatig sem vonta meg, jól tudván mind azon által a’ polgári Társaságok öszve állásoknak első, és fó ezélját — úgymint a’ külső veszedelemtől való bátorságnak megszerzését — midőn erre Európának több részeiben megűjjűlt zűrzavarok miatt, kettőzi etett gondossággal folyvást ügyelni kéntelenítene , bogy hív, és békességes Országait a’ több ízben fenyegető veszedelmektől menten tartaná, az Országiásnak ezen legfontosabb, ’s egész figyelmet megkivánó foglalatosságát — Ország Gyűlésnek tartását elhallasztotta. — De mind az alatt is édes Magyar Hazánk’ belső igazgatásának épitménnye,. Törvényes kormány ’s Ítélő- Székein kívül, nevezetesen a’ Ns. Vármegyék’ Rendjein is, úgymint a’ Tisztviselőknek szoros felvigyázóin, a’jó rendnek, ’s belső bátorságnak gondos fentartóin, a’ Nemzet szükségeinek, ’s kiváltságinak mindenkor bátor felfedezőin — ’s ezen tulajdonságok által a’ Constitutional. hiv űrjein mint annyi megrázhatatlan Oszlopokon nyugodván — minden káros következést! belső, mint külső veszélytől menten> ’s bátorságban megmaradott. Tágulvánpedig, — a’minta’Világ Történeteinek foly amot jókból sejditeni lehet, — a’ külső dolgokra ügyelő gondjai Felséges Urunknak, nem késett hiv Magyar Nemzetének törvényes kívánságát tel vesíteni, ’s ezen ()rszág Gyűlését hirdetvén; aztat mind önnön érzésből indít alván, mind pedig több Tekintetes Ns. 3 ármegy ék kéréseknek engedvén, Felséges Aszszonyunknak koronáztatásán kívánja kezdetni, azután a’ köz jóra intéző tanátskozásoknak semmi Katáit nem vetvén. SESSIO simamque Imperantium vigilantiam, et sollicitudinem continuo occupabant. Sapicntissimus quoque Rex Noster, et si subditorum sibi fidelium populorum omnigenas necessitates paterna sua cura, et sollicitudine ne momento quidem destituit, probe tamen sciens, primum praecipuumque coalescentium societatum Civilium scopum, securitatem ab externis periculis constituere, dum curae huic, ob continuos, qui inter diversos Europae populos renascebantur, motus, indesinenter incumbere cogitur; ut fidelia pacificaque Regna sua ab imminentibus per iteratas vices periculis tuta servaret, gravissimam hanc, omnique attentione dignam gubernationis partem — quippe Comitiorum celebrationem — distulit. Interea vero internam Regni hujus compagem, tum legalibus ejus Dicasteriis, et tribunalibus, tum vero quibus praeterea superstructa est Inclytorum Comitatuum Statibus, — velut pro sua activitate magistratum solerter inspicientibus, rectum ordinem, internamque securitatem manutenentibus, desideria denique, et necessitates populi nunquam non ingenue proponentibus. ac per haec at tribut a falis Patriae Constilutiorfis custodibus — totidem scilicet inconcussis columnis, tutam salvamque praestantibus. Ubi vero curae rerum exterarum Augustissimi Domini Nostri, velut e rerum eventibus conjicere licet, remitterent, non moratur, fidelis sibi Gentis Hungarae legalia explere vota, et praesentia Regni Comitia indicendo, eadem tum propriae suae teneritudinis sensu permotus, quum votis etiam Regni Jurisdictionum deferre volens, inauguratione Augustissimae Dominae Nostrae ordiri cupit, ex post vero consultationibus in communem Patriae utilitatem tendentibus nullos defigens limites. P. R 1 M A. 3 i *
