1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 24. ülés

tiójok a' követeknek 1’elesleg való vol­na. Mind ezen okokra való nézve te­hát, a’ kérdésben forgó írást egészen chnellóztetni, es sem aztat az Ország Gyűlés írásai köze, sem annak princí­piumait a’ Jcgyzó könyvben fel nem vetetni hathatósan javallottaké — U- g) an ezen véleményhez állottak Eszter­gom , Thurócz, Zólyom, Báls, Ugo­­csa, Békés, Arad, Csanád, Marma­ros, Temes, Verocze, Posega, Sze­rem Vármegyei követek, úgy \ eszprém és Torna Vármegyéknek másik követ­­jei, és a’ Királyi Városok, kik közűi nevezetesen Pest, Sopron, Eperjes, Szabadka A árosoknak követjei, mind­nyájoknak a’ vittatott Jegyző könyvbéli iktatáson való ellenkezéseiket szóval ki­jelentették, azt adván hozzá, hogy ép­pen a’ kedvellenségeknek eltávoztatása volt indító ok arra, hogy a’ Nádor Ispá­néi közbenjárás megkérett essen, hogy továbbá Hazánk Törvényeiben sokkal nagyobb erőt tarthatunk alkotmányos Jussainknak védelmezésére, mint ezen írásban, és annak princípiumaiban, mellyek még Ország Gyűlésén meg nem állítatván, Diplomatica authentiá­­val nem bírnak; és hogy nem kérettet­­vén akkor, mikor a’ Nádor Ispányi köz­benjárás elhatározódott, ezen írásnak, és Principiuminak az Ország Gyűlés I- rásai közé , vagy a’ Jegyző könyvbe való felvétele, mostan minekutánna az utóbbi kedvező Királyi Rescriptum, a­­zon írás használásának alkalmatossá­gát megszüntette, azt Országos írás­nak, vagy Jegyzésnek elválalni éppen­séggel nem lehet. JDe a’ Bars Vármegyei és a’ többi követek, a’ kik véle egy értelemben va­­lának, kívánságoktól, hogy a’ mondott írás, akár az Ország Gyűlés írásai kö­zé, akár annak princípiumai a’ Jegyző könyvben felvétessenek, elállani nem akarván, és megűjjitván az ellenvetést, SESSIO VIGE adumbraret, nullam uljro requiri Ab­legatorum legitimationem. — Alolivo ideo praemissorum, in quaestione ver­tens projectum seponi, et tam illud, quam et principia illius ex Actis Co­mitialibus penitus exmitti pressius ur­gebant. — Eandem opinionem fove­bant Strigoniensis, Thurocziensis. Zo­­liensis, Bácsiensis, ügocsiensis, Béke­­siensis, Aradiensis, Csanadiensis. Mar­­marosiensis, Temesiensis, Veröczen­­sis, Posegani, Sirmiensis Comitatuum, Veszprimiensis item et Tornensis alter Ablegatus, nec non L. R. Civitatum Nuncii, quos inter Pestiensis, Sopro­­niensis, Eperjesiensis, et Maria-The­­resiopolitanae Civitatum Nuncii nomi­­ne reliquarum etiam Civitatum resen­­suin intuitu recipiendi ad Acta quae­stionati Projecti palam manifestarunt subjungendo, praecipuum expetendae Palatinalis Intermediationis eum recte fuisse scopum, ut ingratae discepta­tiones declinentur; — firmius porro in Regni Legibus, quam in Nuncii Pro­jecto, hujusque Diaetalitcr nequidem stabilitis, ac ideo diplomatica cmoque uuthentia destitutis principiis, reperiri Constitutionalium Jurium praesidium; — ac quum illa, qua de expetenda Palatinali Intermedialione deliberare­tur occasione, nec Projecti, nec prin­cipiorum inter Acta Comitialia relatio desiderata fuisset, de praesenti post­­eaquam posterius benignum Rescri­ptum omnem faciendi Projecti hujus usus oportunitatem sustulisset, illud pro Diaetali scripto amplius reputari haud posse. At Comitatus Barsiensis, et qui eandem secum fovebant Sententiam Comitatuum Ablegati firmiter perstite­runt in eo: ut aut memoratum Proje­ctum inter Comitialia Acta recipiatur, aut principia illius Diario inserantur: reiterando motivi instar objectionem 55 * SIMA-QUARTA, *1'9

Next

/
Oldalképek
Tartalom