1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 24. ülés

S E S S I O V 1 G E S l M A O U A R T A. 20i) dói Jussainak. Már pedig a’ Törvény­hozó Test tsak a’ Törvényeken epithet, ínellvet a’ keYde'sés Írás ege'szen kime­rít, és a’ közbenjárásnak princípiu­mait megvilágosítja, es így szükséges, fiogy .az Ország Gyűles írásai köze' mennyen. Annak megvilágosítására, hogy a’ kérdéses írás meg elfogadva nem volt, emlékeztette az Elölülő a’ Státusokat, hogy midőn az Országos Élesben a’ Nádor Ispányi közbenjárásról volt a’ tanátskozás, az Előlülő szóval kívánta legyen küldeni az Izenetet a’ Fő Ren­dek Táblájához , e's megkérni Eő Cs. Kir. Fő Herczegségét, azonban a’ Slá­­tusok kerületbeli értekezésekre akar­ván a’ dolgot hallasztani, azután jött legyen elő az a’ projectum, hogy va­gyon immár kész kerületbéli írás, melly­­nek princípiumai a’ kerületi kiesek­ben megállapíttattak, e's tsupán a’ stí­lusra nézve kell még róla értekezni. De ezen írás ellen, a’ többiek között az Esztergomi Fö Káptalan követje nyilván megjegyzette, hogy az abban foglaltt princípiumokat a’ Státusok által közön­ségesén elfogadtattaknak meg nem es­­mérheti. Az Előlülő is ugyan akkor milván kijelentette, hogy ő ezen írást el nem fogadhatja, mivel meg a’ kerü­letekben sem rostáltatott meg, sem a’ Fő Rendekhez semmi szin alatt által nem küldheti, mert ha egyenesen e’ mellett kerettetnék a’ közbenjárás, ügy Eő Csász. Kir. Fő Herczegse'ge azt nem fogja felválalni, hanem mivel azon írás Eő Cs. Kir. Fő Herczegsegenel nem es­­me'retlen, a’ szóbeli Izenetben a’ sze­rint utalni lehet, a’ nélkül, hogy an­nak valamelly Diaetah’s Tractatus és végzés, vagy elfogadásbéli erő tulajdo­­nittathasson, avagy az Ország Gyűlés Írásai közé felvétetődni követeltethes­­sen. Megnyugodtak akkor a’ Státusok abban, hogy nem kívánják a’ Jegyző respectu vero Projectum Nuncii rem plene exhauriat, eodemque principia etiam Intermediationis optime illustren­tur, plurimum interessé, ut projectum Nuncii inter Acta Diaetalia referatur. In uberiorem elucubrationem cir­cumstantiae illius, quod memoratum Projectum nondum fuerit acceptatum Praeses meminisse cupiebat SS. etOO., quod occasione illa, dum in Sessione Regnicolari de expetenda Intermedia­­tione Consilia inirentur, Nuncium ad Excelsos Proceres vivae saltim vocis ministerio perferri voluerit; Statibus interim, et OO. negotium ad Circulos relegari exoptantibus propositum tan­dem exstiterit: adesse jam Circulare Projectum, cujus principiis in Circulis per Comitatenses Ablegatos acceptatis, unice circa stylum superesset concer­tatio; — at hujus in obversum Able­gatum signanter Capituli Strigoniensis observasse, quod contenta in memo­rato Projecto principia, pro commu­niter per Status acceptatis haberi ne­queant , ipsum etiam Praesidem posi­tive declarasse, se projectum hoc, qua nequidem in Circulis adhuc discussum, nec acceptare, nec ullo sub praetextu ad Excelsos Proceres transmittere pos­se, quum casum in illum, si Interme­­diatio penes idem Projectum expetere­tur, Sua Serenitas Caesareo Regia eam assumtura haud esset; in quantum ta­men Projectum illud coram Sua Sere­nitate Caesareo Regia ignotum non es­set, ad illud in verbali Nuncio ita dun­­taxat provocari posse, ne hoc facto seu acceptationis, seu Diaetalis Tra­ctatus, seu conclusi vigorem illi attri­butum esse existimetur, vel vero con­sequentia exinde necti queat ad id, ut inter Acta Comitialia suscipiatur. —* Aquievisse cotum SS. et OO. proposi- 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom