1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 23. ülés
204 SESSIO V I d E S I M A T E R T I A. zolása szerint kijelentette. Mindazonáltal vege leven Eő Ilerczegsége az Ori>zá,r Prímássá beszédjének, a’követek is a’ Statusoknak Izenetje't mind szóval, mind a’ küldött írásban elő-adták, ’s azt a’ választ nyerték, hogy az írásbeli Izenet felolvastatván, különös kiküldöttség által fogják a’ Fő Rendek megküldeni a’ Feleletet. El is érkeztek tsak hamar a’ Fő Rendek követjei, úgymint: Gróf Nádasdy Ferentz, Váczi Püspök; Gróf Ulésházy István, Királyi Fő Asztalnok Mester; Gróf Zichy Ferentz, Eihar; és Gróf Pálffy Fidelis, Arva Vármegyéknek Fő Ispánnyai; Ráró Pongrátz Jósef. — Kiknek szószóllója eló-adta, hogy a’ Fő Rendek szives hajlandósággal és kellemetességgel vették a’ Státusok Izenetjeket, és azon buzgó meggyőződéstől indíttatván, hogy az Ország Rendéinek megvigasztalásokat egyedül Eő Cs. Kir. Fő llerczegségénekköszönni lehet, nem késedelmeskedhettek hál’adatos tiszteletjeknek forró érzéseit, a’ kegyes Nádor Ispányi Közben-járó előtt minél előbb kiönteni, a’ mint ezt Eő Herczegsége, az Ország Prímássá ékes előadásokkal a’ közönséges öszve-hangzás mellett már valóban tellyesítette is, Eő Cs. Kir. Fő Ilerczegsége pedig a’ Közjónak előmozdításában, és a’ közönséges megelégedésnek eszközlésében legnagyobb gyönyörűségét helyheztetve'n, a’kedvezőbb Királyi Feleletet inkább ugyan Eő Felsége kegyességének és igazság szeretete'nek, mint magának tulajdonítatni kívánta, mindazonáltal az Ország Rendéinek kelletnetes nyilatkoztatásaikat, szokott kegyességgel vette, és bizodalmoknak betsét hasonló viszonozással érdemesítvén, annak fenntartására való nagy Lelkű vágyódását nyilván kijelentette. — Melly Izenetre a’ Státusoknak Elölülője váloszolván, hogy a’ Státusok Eő Cs. Kir.lFő Herczegségének azon különös kegyességét, hogy midőn részekről tartozó tionem et gratitudincm, concinno explicuisse sermone; — terminata tamen Celsissimi Principis Primatis Dictione, Deputationem hanc, Nuncium Statuum et OO. tam verbo, quam exhibito scripto proposuisse, idque responsum accepisse, quod Excelsi Proceres lecto Nuncio, sensa sua medio peculiaris Reputationis significaturi sint. Advenit etiam paulo post Excelsorum Procerum Reputatio, ut pole: C. Franciscus Nádasdy Episcopus Vatziensis, C. Stephanus Illésházy Rapiferorum Regalium Magister, C. Franciscus Zichy Bihariensis, C. Fidelis Pálffy Arvensis Comitatuum Supremi Comites, B. Josephus Pongrátz. — Orator Reputationis insinuavit: Excelsos Proceres Nuncium Statuum peculiari cum affectu et promptitudine excepisse, ac pro sua, qua commune Regnicolis solatium, Suae Serenitati Caesareo Regiae maximis in acceptis referendum censent, intima convictione, in exprimendo gratitudinis et devotionis sensu, nil cunctandum ratos , sensa illorum per CelsissimumPrimatem, inter laetissimos omnium a dpi ausus, eleganti sermone coram Sua Serenitate Caes. Reg. enunciata fuisse; — Suam vero Serenitatem Caes. Regiam eo, si legalibus Statuum votis deferre, tranquillatisque Regnicolarum animis commoda Regni promovere possit, plurimum laetari solitam, favorabiliorem quidem Resolutionem inexhaustae potius Suae Majestatis Sacratissimae Clementiae et Justitiae amori quam sibi, in acceptis referendam declarasse, ingenuam tamen Statuum contestationem, innata sibi benignitate suscipiendo, quemadmodum locatam in se fiduciam in pretio habere manifestavit, ita magnanime ejusdem dehinc etiam conservandae desiderium, singulari cum benevolentia palam professam esse. — Reddebat ad haec Statuum Praeses: SS. et OO. peculiarem Suae Serenitatis Caesareo Regiae be- 51
