1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 23. ülés

204 SESSIO V I d E S I M A T E R T I A. zolása szerint kijelentette. Mindazon­által vege leven Eő Ilerczegsége az Or­­i>zá,r Prímássá beszédjének, a’követek is a’ Statusoknak Izenetje't mind szóval, mind a’ küldött írásban elő-adták, ’s azt a’ választ nyerték, hogy az írásbeli Izenet felolvastatván, különös kikül­döttség által fogják a’ Fő Rendek meg­küldeni a’ Feleletet. El is érkeztek tsak hamar a’ Fő Ren­dek követjei, úgymint: Gróf Nádasdy Ferentz, Váczi Püspök; Gróf Uléshá­­zy István, Királyi Fő Asztalnok Mester; Gróf Zichy Ferentz, Eihar; és Gróf Pálffy Fidelis, Arva Vármegyéknek Fő Ispánnyai; Ráró Pongrátz Jósef. — Kiknek szószóllója eló-adta, hogy a’ Fő Rendek szives hajlandósággal és kellemetességgel vették a’ Státusok Ize­­netjeket, és azon buzgó meggyőződéstől indíttatván, hogy az Ország Rendéinek megvigasztalásokat egyedül Eő Cs. Kir. Fő llerczegségénekköszönni lehet, nem késedelmeskedhettek hál’adatos tiszte­­letjeknek forró érzéseit, a’ kegyes Ná­dor Ispányi Közben-járó előtt minél e­­lőbb kiönteni, a’ mint ezt Eő Herczeg­­sége, az Ország Prímássá ékes előadá­sokkal a’ közönséges öszve-hangzás mellett már valóban tellyesítette is, Eő Cs. Kir. Fő Ilerczegsége pedig a’ Köz­jónak előmozdításában, és a’ közön­séges megelégedésnek eszközlésében legnagyobb gyönyörűségét helyheztet­­ve'n, a’kedvezőbb Királyi Feleletet in­kább ugyan Eő Felsége kegyességének és igazság szeretete'nek, mint magának tulajdonítatni kívánta, mindazonáltal az Ország Rendéinek kelletnetes nyi­­latkoztatásaikat, szokott kegyességgel vette, és bizodalmoknak betsét hason­ló viszonozással érdemesítvén, annak fenntartására való nagy Lelkű vágyó­dását nyilván kijelentette. — Melly Ize­­netre a’ Státusoknak Elölülője váloszol­­ván, hogy a’ Státusok Eő Cs. Kir.lFő Herczegségének azon különös kegyes­ségét, hogy midőn részekről tartozó tionem et gratitudincm, concinno ex­plicuisse sermone; — terminata tamen Celsissimi Principis Primatis Dictione, Deputationem hanc, Nuncium Statuum et OO. tam verbo, quam exhibito scrip­to proposuisse, idque responsum acce­pisse, quod Excelsi Proceres lecto Nun­cio, sensa sua medio peculiaris Repu­tationis significaturi sint. Advenit etiam paulo post Excelso­rum Procerum Reputatio, ut pole: C. Franciscus Nádasdy Episcopus Vatzien­­sis, C. Stephanus Illésházy Rapifero­­rum Regalium Magister, C. Franciscus Zichy Bihariensis, C. Fidelis Pálffy Ar­­vensis Comitatuum Supremi Comites, B. Josephus Pongrátz. — Orator Re­putationis insinuavit: Excelsos Proce­res Nuncium Statuum peculiari cum affectu et promptitudine excepisse, ac pro sua, qua commune Regnicolis sola­tium, Suae Serenitati Caesareo Regiae maximis in acceptis referendum cen­sent, intima convictione, in exprimen­do gratitudinis et devotionis sensu, nil cunctandum ratos , sensa illorum per CelsissimumPrimatem, inter laetissimos omnium a dpi ausus, eleganti sermone coram Sua Serenitate Caes. Reg. enun­­ciata fuisse; — Suam vero Serenitatem Caes. Regiam eo, si legalibus Statuum votis deferre, tranquillatisque Regnico­larum animis commoda Regni promo­vere possit, plurimum laetari solitam, favorabiliorem quidem Resolutionem inexhaustae potius Suae Majestatis Sa­cratissimae Clementiae et Justitiae amo­ri quam sibi, in acceptis referendam declarasse, ingenuam tamen Statuum contestationem, innata sibi benignitate suscipiendo, quemadmodum locatam in se fiduciam in pretio habere mani­festavit, ita magnanime ejusdem dehinc etiam conservandae desiderium, sin­gulari cum benevolentia palam profes­sam esse. — Reddebat ad haec Sta­tuum Praeses: SS. et OO. peculiarem Suae Serenitatis Caesareo Regiae be- 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom