1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 20. ülés
171 ezen Királyi Válaszban az mondatik: quod fc Licit as Regis et Regni exacta legum observantia et incolumitate nitatur, magának Eő Felségének is t ellát kegyelmes akaratja az. bogy az Ország Jussai sértetlen maradjanak, akaraljának kell lenni tehát annak is, hogy a’ Sérelmek mindenek előtt orvosoltassanak, legfőképpen t. i. a’ Constitution ejtett sebek, azután pedig az egyébb praeferentiális sérelmek, mellyeknek mostan az is elsőségét tulajdonéthat, hogy már liannintz Esztendőktől olta több Diaetákon, a’ hol a’ Törvény szerint mindenkor a’ Sérelmeknek is mindeggyik eltöröltetni kellett volna, elmaradtak légyen. Bars Vármegyei követ pedig azt az észrevételt tette, hogy Eő Felsége maga is megesmérte a’ Constitutiónális Sérelmeknek elsőbbségét, midőn az előbbi Királyi Válasszában a’praeferentiális Gravamenek eránt utasíttast adott, mellyből világos, hogy már Diaetális TraetatusLa vetetődtek. Már pedig a” melly Tárgy egyszer Diaetális Tractatusban felveletődik, annak kérdésen* kivul elsőbbségének kell lenni. Világosíltani igyekeztek továbbá az / Elölülőnek fenn ki tett Észrevételét az Abauj, Beregh, Szepes és más \ ármegyei követek, hogy tudniillik az Ország Picndei abban a’ Reménységben tették az előbbi Felírást, hogy Eő Felsége a’ Constitutio megerősítésére előterjesztett eszközöket kegyelmessen elfogadni méltoztatik; de nem hogy ezt elérték volna, hanem inkább a’ Király i Válasz által még nagyobb aggódásba ejtettek a’ Haza Constitutiója eránt. Minden más dolog előtt tehát ez a’ legfőbb Tárgy, hogy a’ Nemzet megnyngtatására nézve, ujjonnan való folyamodás tétessen Eő Felségéhéz. — Mert haszontalan addig tovább menni, mig a’ Constitutiónak alapos ereje ingadoz , és kétes lehet annak állandósága és megtartása. De reményiem is lehel SESSIO acta Legum observantia et incolumitate nitatur elueere positivam Suae Majestatis Jura Regni illibata servandi voluntatem; consequenter non posse Suam Majettatem non velle et id, ut laesiones, prills quidem Constitutionales, tum demum reliquae praeferentiales resanentur: cujus quidem rei desiderium omnium animos tanto magis subeat net-esse est. quod Recni Gravamina, decursu 50. annorum; sub singulis licet Comitiis proposita, contra claros Legum tenores in praesens sublata haud fuerint. Comitatus vero Barsiensis Ablegatus reflectebat: Ipsam Suam Majestatem agnovisse praecedentiam Gravaminum Constitutionalium, dum quoad praeferentialra Gravamina in P. Resolutione inviationem dare dignabatur, unde patet haec Diaetalem Tractatum jam ingressa fuisse, materiis autem sub Tractatu constitutis praeferentiam deberi, in dubium vocari haud posse. Comitatuum demum Abaiijvariensis; Bereghiensis, Scepusi ensis et aliorum Ablegati, Praesidis consilia novis rationum momentis suffulsere, adferentes: SS. et OO. priorem Repraesentationem ea spe animatos adornasse, futurum, ut Sua Majestas propositos consolidandae Constitutionis modos clementer acceptatura sit; — tantum attamen abesse, ut voti sui compotes Cerent, ut potius de salvanda Constitutione magis quoque anxii redderentur; — eam proinde, quae ad quietandos Regnicolarum animos pertinet, primam deliberationis materiam esse oportere, novam quippe Repraesentationem; — nutante namque ad hucdum Constitutionis fundamento, incertaque ejus durabilitate et observantia , incassum fieri ad alia transi? 43 *