1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 20. ülés
SESSIO VIGESIMA. 169 nem akarjuk, magunk vettünk a’ Törvény ellen. — Javallottá ezeknél fogva, hogy mind a’ két Tárgy egybe foglaltasson, irattasson fel tudniillik a’Királyi Válaszban észre vett nehézségek eránt, de vi’sgáltasson meg az is, hogy az Országos Elaborátumok közül mellyiket és mi móddal lehet és kell felvenni, és mind a’ két Tárgyban való Észrevételeket foglalják az Ország Rendei egy Felírásban, hogy az eggyik a’ másikat elősegítse. Melly Előadását a’ mondott Pest Vármegyei követ, minthogy utasíttása is cgyencssen ezt tartja, a’ Jegyző könyvben iktattatni kívánta. Ellenben nagyobb része a’ Vármegyék követjeinek ezen kérdést, hogy az úttal, midőn a’ Királyi Válasz eránt való Észrevételek Eő Felségének felirattatnak, más Tárgyban is, és mellyikben ereszkedjenek e’ a’ Státusok ? vagy sem ? a’ ke rule tb éli értekezésekre hagyattatni kívánván; — ez alkalmatosságai emlékeztette az Elölülő a’ Státilsokat, hogy az Ország Gyűlés Tárgyainak sorját a’ Törvény rendeli, és hogy azon Törvényes Rend szerint való elintézése a’ Tanátskozások Tárgyainak, kiváltképpen Eő Cs. K. Feő Ilerczegségét, az Ország Nádor Ispánnyát, úgymint az egész Ország Gyűlésnek Feő Elölülőjét illeti. — Nem ellenkezik tehát a’ Státusok Elölülője abban, hogy a’ Királyi Válasz eránt való Észrevételeiket a’ Státusok öszveszedjék, de hogy a’ kerületbeli Élésekben azt határozzák el, ha vallyon a’ Király i Előadásokban való munkálódást, melly be az Ország Rendei már foglalatoskodni kezdettek, tovább folytassák e’? vagy sem? abban az Előlülő meg nem egyezhet. Mert a’ Királyi Válasz is az Ország Fejtem statuit, esse aeque Legem, — si nec nunc, ubi per Suam Majestatem ad procurandum illius effectum provocamur, oblata nobis opportuna occasione utemur, in propriam nos Legem injurios esse oporteret. — Ilis ex motivis, combinandam utramque materiam svadebat, remonstrando nimirum cuncta ca, quae quoad tenores Resolutionis omnium animos anxios tenent: — sed una disquirendo, quodnam e Regnicolaribus operatis, et qua modalitate assumi aut possit, aut debeat? utriusque objecti intuitu occurrentes reflexiones vero, eadem Repraesentatione complectendus, quo mutuo sibimet deservire valeant vehiculo. — Hanc suam propositionem e directa Committentium Instructione desumptam, dictus Ablegatus Diario inseri volebat. Longe plurimi attamen e Comitatuum Ablegatis, quaestionis: an úe praesenti, dum SS. et OO. occurrenles circa R. Resolutionem Regiam reflexiones Suae Majestati remonstrare parant, una se aliis materiis, et qua signanter occupare valeant? Consultationem Circulis concredendam urgebant. — At Praeses memores esse cupiebat SS. et OO. nulla in Circulis decisa ferri, normamque Tractatus Diaetalis Lege definiri; juxta legalem vero hanc normam instituendum Diae tali deliberationi substernendarum materiarum delectum, prae primis ad eminentis Suae Serenitatis Caes. Regiae Domini Regni Palatini, qua Regni Comitiorum Supremi Praesidis, dignitatis partes referri; — id proinde, ut SS. et OO. suas quoad B. Resolutionem Regiam reflexiones mutuo conferant, per se non difficult ari quidem, admitti tamen nullatenus posse, ut in Circulis de eo deliberent, num pertactalio Propositionum Regiarum, cui se Status jam praevie accinxerant, et de qua Repraesentationem facete spoponde- 43
