1825-1827 Irományok 3. • Acta Comitiorum Regni Hungariae a Serenissimo ac Potentissimo Imperatore, Hungariae, et Bohemiae Rege Francisco Primo in Liberam, Regiam Civitatem Posoniensem in diem 11. Septembris Anni 1825. indictorum. / Posonii / Typis S. Ludovici Weber / 1825-1827
1827 / 245. ülés
ACTA SESSIONIS CCXLV. 15« 5 láttatott Tartományokban ? vagy lehessen e’ annak a’ külömbözo törvényes Alkotmányhoz képest külümbözni? már 1811-dikben tsupán O Felsége eránt viseltetett tiszteletből ereszkedni nem akartak, úgy most is annak taglalásába nem botsátkoznak ; — azotnban Lombardia, Velentze,és a'túl a' Száván lévő Részeknek, nem külömbenmiud azon Tartományoknak, mellyekbol ez előtt, Illyria állott, eleven példája világosan meggyőzi aJ Statusokat, ezen külömbözhetőségről; mert az aJ külömbség, hogy Lombardiában a Bétsi papiros pénznek parantsolt belse szerént való elfogadása első oda béhozásától ólta nem vala rendelve, Magyar Országban pedig ezen papiros pénznek egy része már régen forgásban vagyon, és mintegy egy tsapással számki nem vettethetik, aJ Magyar Országi Statusoknak és Rendeknek már lÖlí-dikbén előadott kívánságoknak igazságát megnem gyengítheti, mert minekutánna ők sem nem egyeztek meg aJ papiros pénznek kőzzéjek való behozatalában, sem pedig azért soha sem kezeskedtek, sőtt az eféle pénznek Törvényeikkel, és az Ország boldogulásával való őszveférhetetlenségét olly sok ízben elő adván megnem egyezéseket mindenkor nyilvánságosan kijelentették, minek utánna Magyar Ország Bányáiban termett ásványaiból aJ közkézen forgandó, Js folyamatban lévő pénznek mennyiségét esztendőről esztendőre észrevehetőképpen nevelheti, és megtarthatja, az Országnak pedig miua1 rendszerént, mind rendkívül való szükségeiről Sarkalatos Törvényeink ollv igen gondoskodtak, hogy idegen szabású, és mesterkélt póltolék eszközök nélkül éppen nem szűkölködünk, valóban nints arra semmi ok, miért ne kívánhatna Magyar Ország Alkotmányához, és bányabéli gazdagságához képest e* tekintetben is külön bánás módot? és ha Magyar Országra nézve tagadhatatlan még az is, hogy Királya Koronáztatási fogadásának következésében soha semmi ollyast nem akarhat, a' mi az Ország sarkalatos Törvényeivel öszve ütközik, úgy bizonvos, hogy nem aJ Törvény eket kell a segédeszközöknek alája vetni, hanem hogy inkább ollyaii eszközöket kell keresni, mellyek az Ország alapos alkotmányával meg férhetnek. Annakokáért , minekutánna az Országbéli értz pénzé verettetéséről szólló, és fellyebb már előhordott törvények elégséges tanúságot szolgáltatnának arra, hogy ezen Országnak Törvényei az aranv és ezüst pénzen kívül semmi egyébb pénz képet viselő jelet soha bénem fogadtak, mellyről, — amint azt Zsigmond 11-dik Decretumának 18-dik, és Albert Decretumának 10-dik Törvény Czikkelye, és több más Törvények útasítása szerént tagadni nem lehet, — minden tekintetben tanátskozni mindég: aJ Törvényhozósáíot illette O / 0 5 világos az a" tetemes Sérelem, melly a’ Statusok béfolyása nélkül, sőtt azoknak ellenére behozatott, és parantsolt bets szerént forgásba tétetett papiros pénz által, mind az Ország alkotmanvára, mind pedig függetlenségére háromlik Reményük tehát az Ország Rendei, hogy már maga ez a3 törvényes ok is elegendő lészen O Felsége igazságos, és kegyelmes indulatjának a felöl való meggyőzésére, hogy már most az áldott békesség viszalértével hívséges Magyar Népének kívánságát bővebben fontolóra vegye, és a* Statusoktól az annviszor kinyilatkoztatott kéréseknek végtére engedvén, az Ország határjain belől tsupán tsak jó érlékíí arany, és ezüst pénzt hagvjon, és tegyen forgásba, Js e' szeréut az illy nagy fontosságú tárgyban az Országnak alázatos tanátsait is el-393 fogad-»
