Az 1839/40-ik évi 3-ik törvényczik által a Katonai Élelmezés és Szállásolás Tárgyában kirendelt Országos Biztosságnak Jelentése. / Budán / A Magyar Kir. Egyetem betűivel / 1843
Jelentése az 1839/40-ik évi 3-ik törvényczikk által a' katonai Élelmezés és Szállásolás tárgyában kirendelt Országos Biztosságnak
meghivatásuk elhatároztatott, — a’ katonai Rend részéről beadott feleletet illetőleg pedig, miután a’ Választmány ezen katonai előterjesztésből azt értette volna, hogy a’ katonaság az illető Törvényhatóságok által felállított ebeli katonai laktanyák iránt, az utószori országos Kiküldöttseg számara tett szamszerinti feljegyzésén kiviil valamelly tökéletesb öszveirással, annál kevesbbé pedig azoknak miképen lehelő czélszerü alkalmaztathatásához megkívánható tervekkel nem bír, és az ezek készítéséhez szükséges tökéletes tudomány' nem másként, mint a" már fennálló épületnek vegyes Biztosság által, ’s elkerülhelleniil a’ helyszínén teendő részletes felvétele és megvisgáltatása által szereztethetik meg, a’ kérdéses, és a’ törvény rendelete szerint a’ katonai laktanyák iránti Tervkészítésnél tekintetbe veendő épületeknek egy ezen országos Választmány kebléből kiküldendő alválasztmány által, az illető polgári és katonai hatóságok hozzá járultával, egy bizonyos , ’s eleve megállapítandó utasítás szerint a’ hely színén eszközlendő öszveirása szükségesnek találtatott, melly végre is szükséges utasítás, a’ mint azt az 6‘/. alatt foglaltatik , az utóbbi országgyűlési felírások, és a’ katonai kiküldöttek felelete nyomán utóbb kidolgoztatván , az a’ szerint munkálandó, ’s O cs. k. Fensége az ország Nádora által az együtt munkálásra felszólítandó hatóságokkal magokat egyetértésbe teendő választmányi Tagok az elnöki kinevezés elleni óvás és ellen-óvás közbevetése mellett az öszveirásra kiküldettek. -— Értekezésbe bocsátkozván ennekutána az országos Választmány a’ királyi Kincstár részéről megbizott Tagokkal — az óhajtott czél sikeresítésére alkalmatosbnak vélte a’ Választmány a’ megváltandó terhek részletesb, ’s könnyen szövevényesebb kérdésekre ágazható fejtegetésében való ereszkedés nélkül a’ királyi kincstári Kiküldetteket egyedül általános kinyilatkoztatásra felszólítani az iránt, hogy a’ katonai élelmezésből származó terheknek, — a’ mennyire azok törvényesek — megváltása fejében a’ Kincstár által minő megváltási somma kívántatik ? A’ mire is a’ kincstári Küldöttség részéről az adatván elő , hogy mielőtt a’ megváltási számszerinti sommáról szó lehetne, előbb a’ katonai élelmezés iránt fennforgó némelly tekinteteknek jelesen: a) hogy a’ pénzbeli megváltás az ország azon részeire nézve is, mellyek termesztményekkel bővelkednek, de pénz keresési módra nézve egyéb részeknél kevesbbé vannak ellátva, egyiránt hasznos leend e? — b) hogy az elemi szerencsétlenségek esetére, a’ kárvallottakon az általános megváltási somma mellett a’ könnyütés ugjr lehetséges e, mint a’ termesztményekbeni kiszolgáltatás mellett? c) hogy azon törvényhatóságokra, mellyrek kebelében mostanig katonaság rendszerint nem szállásolt a’ pénzbeli megváltással uj teher nem háramlik e? d) hogy vannak és voltak időszakok, mellyekben a’ regulamentalis ár a’ piaczi árnál nagyobb lévén, a’ termesztményekbeni élelmezés nem oilv terhes, a’ midőn ellenben az általános pénzbeli megváltás egyiránt állandó és végre e) hogy a’ katonaság nagyobb részének az országból történni szokott kivonulása esetére a’ pénzbeli megváltási somma azon arányban szinte változhat ik e? fontolóra való vétele és ezek összevetéséből , annak vájjon az élelmezési terheknek általános pénzbeli megváltása az ország minden részeire tekintve