Végszavai a' somogyi követeknek az 1843/4-iki országgyülés fölött. / Pesten / Landerer és Heckenast sajátja / 1845
8 Illy szempontból indulva ki, és igy fogva fel helyzetünket , mig mi hivatalos állásunkkal megismerkedni kezdettünk, az alatt az országgyűlésnek lassú kereke megindult, — de annak mozgása és iránya ollyannyira a’ régi gravaminalis — kétség kívül a’ maga idejében igen czclszerü — oskolának vágásában döczögött, hogy mi elején mindjárt a’kir. előadásokra adott első felírásnál rósz jóslók lenni nem akarván, magunkba fojtánk azon szomorú hitünket, miként igy és ez utón nem fogja várt siker koronázni fáradozásinkat; —azonban régibb tapasztaltabb férfiak kezében lévén a’dolgok vezetése, egykissé visszavonulva vigyázgattuk azoknak menetét, — ez alatt körültekintünk az iránt is, mit akar, miként és milly irányban akarja kifejlődésünket vezetni a’ kormány? — a’ kormány, melly egy constitutionalis országban bár nem ura, de rendes orgánuma a’ törvényeknek, és egyik hatalmas factora a’ törvényhozásnak , és csendesség uralkodott a’ kormány régióiban, a tanácsteremben pártja nem volt, mint más constitutionalis kormányoknak, melly szándékát és elveit magyarázta, védelmezte volna, — egyéb törvényes orgánumai pedig mélyen hallgattak, — szóval, nemcsak a1 követek által elindítandó, de még a’ kir. előadások pontjai iránt is a’ kormány nézetei a’ titkok országába tartoztak. — Dolgaink illy helyzetében, haladó tanácskozásainknak a' régi sérelmi taclicávali vezérlése, a' sok szenvedélyes kifakadások, gvanúsitgatások , ért— hellen phrasisok, és mindezek által a’ közeledés helyett a’ törvényhozói factoroknak mindinkábbi széttá— vozása mellett, megerősödve véleményünkben, hogy munkálódásunknak nem lesznek gyümölcsei, elhatározónk magunkban még is, hogy mint hü követek, utasításaink szabályai és azoknak szelleme szerint a’ vitatásokban szerény részt veendünk, és néhány rokon keblüekkel — néha a’többséggel, néha annak ellenében, — néha kellemes, néha keserű vitákban részesültünk, — a" kormányt ex professo nem ostromoltuk, de irányában utasításunkat és meggyőződésünket, reá
