Beszédtár Záratékul az 1841/2dik országgyülési Jegyzőkönyvhöz / Kolos'várt [Kolozsvár] / Nyomtatott a Kir. Lyceum Intézetében / 1841-[1842]
1842 / 50. ülés
33 ötvenedik országos ülés törvényjavaslatok közül azokat, mellyek a’juridica adininistratiot rendezik el, nem fogadta el; «’politica administratio czime alatti organisatiót pedig megerősítette, _ 's már ha ezen egybefüggő tárgyakat lehetett külön választva megerősíteni, miért ne lehetne közülök szintén választva elfogadni? *3 ha ezt teszik a1 Rendek, melly elv nyomán lehetne arra eróletni, hogy a’ melly czikkely, összefüggésben van az elfogadottal, azt is fogadják el? — Részemről át nem láthatom, ’s azon aggodalmat is feleslegesnek tartom, hogy ekként összefiiggetlenség, ’s egyezhetetlenség származik a’ közigazgatásban ; mert ha a bona fidest a' kormánynak megadjuk, úgy neki egyéb czélja nem lehetett, mint a’ közigazgatás jobbá alakulását eszközölni, ’s ha erre vezetőnek nem találta volna a’ politica administratiót a’ juridica nélkül meg nem erősítette volna, — Fogjuk föl helyzetünk mostani állását. Mi ollyast kérünk a’ tek. RR-től, mit tőlünk semmi igazság s méltányosság meg nem tagadhatnak , hogy midőn magunkat fölhatalmazva nem tartjuk arra, hogy a’ fenforgó dologhoz érdemileg szólhassunk, magunknak utasítást kérhessünk; már most bátor vagyok továbbá azt is mondani, hogy valósággal az okosság szabályaival sem egyez meg az, hogy ezen tárgy szózatolás utjáni eldöntésre menjen. Mik lehetnek azon kérdések mellyek szózatolás tárgyai lennének? Tudom hogy vannak ollyanok, kik azt vélik, hogy annak kell a’kérdésnek lenni: vájjon összeköttetésben van-e az organisatio a’ tisztválasztási kérdéssel vagy sem? — Ezen kérdésre az, kinek erre nézve nincsen utasítása, ‘s az kinek utasításában van, hogy kimerítő törvényt hozzon, de csak előleges tanácskozáson keresztül ment tárgyakhoz szóljon , nem szózatolhat (helyes). Másik kérdés lehet az : szükséges e az utasítás kérése ezen tárgyra nézve? csekély nézetem szerint ezen kérdésre a' kir. hivatalos urak nem szózatolhatnak , mert ha ezen kérdést eldöntik, akkor azt döntik el, mit a’ törvényhatóságoknak kell vala eldönteni, és ha ezen kérdést eldöntik, tulajdonkép min dent eldöntötték, és mi hatóságunkból egyáltalában ki vagyunk vetkeztetve; (helyes) 's igy a’ kir. hivatalosok ezen kérdésre nem szózatolhatnak a’ nélkül, hogy magokra a’ legnagyobb felelet terhét ne vonják. Történt itt némellykor, hogy megoszoltak a'vélekedések, de valósággal ritkán és talán soha nem történt, hogy ekként különválva álljon a’regalistai és követi kar, ’s ha visszanézünk a’ műit időkre, és látjuk a' curiatum votum milly sok veszedelmet hozott a’ hazára, ha látjuk, hogy ez, 24 évi országgyűlési viszongás után 1754-ben az adó rendszerét vette ki a’ KK. és RR. kezéből; — vájjon nem félhetünk-e hogy épen illy szomorú következése lesz e’ felekezeti meghasonlásnak ? s ha ez átplántáltatik a’ törvényhatóságokra, és ott is lesz egy külön regalistai, ’s egy külön követi nézet; és ki lesz tiizve az egyenetlenség’ innen kiinduló zászlója és a’ szenvedelmek a’ visszavonás mezején csatákat fognak adni, mellyek’viszhangja e’ teremig hat — mert a’rosznak kölcsönös hatása van, innen ki ’s onnan be — mi jövendő vár reánk és a’ hazára? — 3 országgyűlés alatt az országos RR-nek legnagyobb dicsősége vala az, hogy bírták a’ haza bizodalmát, — és min alapult ez ? — azon, hogy azon törvényes elvekre nézve, mellyek szőnyegre jöttek, s mellyekből ki kellett indulni, nagy össze-hangzása volt a‘véleményeknek; — azon, hogy a’ KK. és RR. egyes cathegoriái bíztak egyik a' másikban, melly bizodaiom kisugározott a' haza törvényhatóságaiba is (zajos tetszés). Ha most midőn ezen nagy és nevezetes tárgyba akarunk indulni, olly forma lépést teszünk , melly kimutatja, hogy egymásban nem bízunk, — miként kívánhatjuk, hogy a’ törvényhatóságok felekezeti versengésink szülcményitől jót reményijének, ’s bennünk bízzanak? És;aj azon hazának, melly nem bizik képviselőiben ; ’s jaj azon törvényhozótestnek, melly nem bírja a’ haza bizodalmát? (hangos helyeslés). Fontos a’ tárgy, melly felett akarunk végezni; tulajdonkép 10 évek óta áll ez napirenden, mert már 1832-ben kezdődött, — legelőször is a’ kormányszéktől fulminatoriumokat, azután 9
