Beszédtár Záratékul az 1841/2dik országgyülési Jegyzőkönyvhöz / Kolos'várt [Kolozsvár] / Nyomtatott a Kir. Lyceum Intézetében / 1841-[1842]
1842 / 49. ülés
24 Martius 12-én tartott nagy és fontos dologra nézve a 6 héti időhaladék olly csekély kívánat, hogy nem képzelem hogyan lehessen azt megtagadni ? Hisz azon törvénynek , mellyet most hozni akarunk, hatása s ereje talán századokra terjedend ki, s ha a’ múlt felé nézünk , töbh mint 50 év immár hogy sinlődünk súrlódások közt: és most egyszerre mar 6 hetet sem tudunk várakozni azért, hogy czélszerübhen orvosolhassuk bajainkat? megfoghatatlan ! (zajos tetszés). Valóban az ellenokok, mellyeket elé. hozatni hallottam annyira nem ide tartozók. vagy csekélyek, hogy nem tudom mit mondjak róluk. Egyik ellenok azl8ii-diki 4-k törvényczikket érdekli, — erről már tettein említést, ’s kifejeztem azt is, hogy erről most Ítélni annyit tenne, mint előlegez határozat nélkül bennünket kizárni a' dologbai befolyhatástól. Mik a többi okok ? — hogy előbb kellett volna megtenni ezen indítványt, előbb kellett volna a követeknek megvizsgálni, vájjon utasításaik kimeritók-c vagy sem? — most már a Rendek a dolog részleteibe ereszkedtek, mármost késó. — Legelsőben is ezen ellenvetést valóságon alapulónak nem találom, mert azt, hogy' az utasitvány elég kimeritő-e vagy sem, csak akkor lehetett megtudni, mikor az elóleges tanácskozásokban a’ tárgy minden részletei kifejlődtek; —de ha a’ dolognak ezen formasági hibája megvolna is, kérdem vájjon helyes-e illy hibáért a'legszentebb érdekeket feláldozni, s igy csupa puszta formasághozi ragaszkodásból olly dolgot követni el, mi ha nem a' legnagyobb igazságtalanság, bizonyosan a'legnagyobb méltány. talanság. Azt hallottam hogy a dolog siető, de nent képzelem mi okból másból, mint abból talán, hogy yiár most sürgetve parancsolnak, ’s mi szót akarunk fogadni. Egyéb okot nent látok Vagy talán nem volt helyes az országgyűlésnek nagy részét hiába várakoztatni? — Ez ellenvetés valóban igen udvari szellemű, ’s nem juttat egyebet eszembe, mint egy udvai imestert, és egy czerimonien meistert, mert ez nem egyéb egy követek, ’s kir. hivatalosok közti kanapé vitatkozásnál. Mit mondjak már a* kir. hivatalos Gál János által felhozott ellenvetésekre? Hisz ezek inkább az indítványozó alsó-fejéri követ némelly kifejezéseit, mintsem indítványát érdekelték. Azon megjegyzést tette ugyan is Gál János ur, miként az említett követ által előhozott vélemények, ’s indokoknak egy része — itt az’országgyűlési teremben nem fordult elé, s igy azt csak abból meríthette, mi a’ szőnyegen levő tárgyról az országgyűlésen kívül mondatott Éhez a' kir. hivatalos ur azon nézetét csatolja, hogy illynemü vélemények, 's indokok eléhozatala nem volt helyes, mint hogy országgyűlési teremben csak ollyast helyes taglalni, 's czáfolgatni, mi országgyűlési teremben mondatott (Oál Jánot : egy szót sem mondtam). Merem állitni hogy a’ kir. hivatalos ur ezt mondta!! — Illy elvet én teljességgel nem helyeselhetek, s hasonlót legfeljebb csak egy itélőszék bírái által vélek követhetőnek. Hlyet soha egy törvényhozó-test sem követett, mert ott minden mi az életben való, minden bár hol is keletkezett s eléadott vélemény, tanácskozás tárgya lehet. — így például az angol parlamentben egy tag sokszor egy hírlapot vesz elő, s felolvas abból egy czikket, ’s arról azután a’ gyülekezet tanácskozik, ’s értekeződik. — De láttam például tegnap is, hogy épen egy valaki, az észről, és szívről épen olly mo dórban, s épen olly szépen szólott, mintha azt, mit mondott gróf Széchenyi István ,,kelet népében“ olvasta volna (kaczaj) még is ki merné azon nem innen az országgyűlés termében folyó tanácskozásokból merített nézetekről azt|állitni, miként azokat itt előadni nem kellett volna Igen én azt tartom , hogy mindenki onnan merítse eszméit a’ honnan merítheti. — Azon elvet sem helyeselhetem, mellyet fölállított Gál János ur, midőn az alsó-fejéri követnek a compilatalis 2-k rész. i-ő czime 5-k articulusa 9-k pontja eltörlésére nézve tett megjegyzésére felelt. A’ mlgs. kir. hivatalos ur ugyanis általánosan elismert alkotványos elvnek állitá azt, miként a' fejedelemnek minden törvényhozatalára nézve tökéletes veto gyakorolhatási joggal kell bírnia. Én ezt tagadom. Véleményem bebizonyítására sem Svetia sem Norvégia példáját nem említem: hanem megmaradok aaon orszá oknál, mellyeket
