Jelentése Komárom vármegye 1839/40 évi országgyülési követeinek / Komáromban / Weinmüller Franciska cs. kir. szabadalmas Könyvnyomtató-Intézetében / [1840]

czáfolt oltóikat a’ fö törvényszékek ítéleteiben fel állított azon törvénytelen elvekre nézve, hogy tudni illik hülelenségi perben szabad láboni védelemiek helye nincsen, hogy a’ véleményt és annak közgyűlésben történt ki jelentését mint büségtelenségi vétket lehet büntetni, még akkor is ha azt vétkes cselekedet nem követi — midőn senki törvénytelenségre fel nem szőllítatik, — midőn csak törvény és alkotmányszerü javallatok tétetnek , — hogy a’ fejedelem személyének szentsége akár mennyire is ki terjesztetett hogy a’ gyűlésekben nyilván mondatfáknak levelezésekkel történt közlése büntetésre méltónak mondatott, és hogy az illy magányos levelezéseket egyes polgárnak el tilthat a’ kormány, és a’ ki ezen tilalomnak nem engedelmeskedik híiségtelenségi perbe esik, a’ politicai utón ki adott parancsolat az illető törvényhatóság elmellözésével egyes polgár ellen intéztelhetett — kogy báró Vcsselényi Miklós ellen az ítéletben különös terhelő környülállás gyanánt emeltetett ki az, hogy perét a’ megyének meg küldötte — ki jelentették egy úttal a’ Fö Kendeknek, hogy uj törvény alkotásában, midőn az aggodalom a’ fenálló törvény megsértéséből eredeti', i az uj törvény pedig azt el nem oszlathatná, meg [ nem egyezhetnek, hanem fentartolták magoknak,

[ hogy annak idejében arról is fognak tanácskozni , r váljon az e’ részben fenálló törvények mennyibe i igazságosak, és ki elégítök, és mennyiben kelljen > czélszerüen módosítani.

A’ Fö Kendek azonban utóbbi izenetökben is eit veikhez való ragaszkodásokat azzal nyilatkoztatták

2 *