Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
147. országos ülés
tározva, annyit minden esetre bátron állítok, hogy ezen oliajtas’ kihagyásával a'RR. a’ Magyarországi részek' megtartását nem hogy eszközölték, sőt az ellen cselekedtek, mivel bizonyára Magyarország, ha reménysége lelt volna az egésznek egybe kapcsolásához, örömestebb várt volna, mint igy. A’ mi már e’ leiirat’ szavait illeti, én azokat merőben elfogadom, nézetem szerént a’ határozat szerént van írva, nincs az egész feliratban csak ollyan indító ok is felhozva, melly a’RR. által el nem lett volna fogadva; de a’ legnevezetesebb törvényes okot ki hagyni lehetetlen, külömben az egész felírat elvész. Ezen szókban az van kifejezve, hogy az ország’ megegyezésén kivűl, sem a’ részekre, sem az egészre nézve határozni nem lehet. Ez egy axioma, ezt maga az ítélőmester ur is, ki az ellenvetést tette, reméllem nem fogja tagadni, ’s ha nem tagadhatja, nem látom áltál miért hagyná ki. A mlgs ur egész aggodalma ott van, azt hiszi, hogy ezen szavakból ki lehet magyarázni azt, miszerént az ország, ha megegyezik benne, ’s ö feltsége is hellyben hagyja, akkor a’ két haza egyesülése lehetséges; de ezt akár ide írjuk, akár kihagyjuk, akár tagadjuk, akár elösmerjük, ez mégis csak igaznak marad. En meg vallom, meg nem foghatom, miért irtózunk annyira ezen szavaktól, a’ RR. százszor kimondották azt, hogy országos dologba, az ország’ megegyésén kivül határozni nem lehet, ’s most sem mondatik egyéb , de mivel Magyarországról van szó, már nem akarják azt kimondani, mit eddig mindég erősítettek: ezen szavakból ugyan senki se fogja az egyesülés’óhajtását kimagyarázni, sőt az elenkezőjét fogja szomorúan látni; én a’ szerkezetet meghagynám. Donath Sándor (ítélőmester). Semmi szükségét nem látja azon hoszszas historicai deduktionak ; - ellenben látván káros következéseit; - most is előbbi vélekedése mellet marad. Balla Mihály (k. tabla bíró) Pártolja ílélőmester Donáth Sándort az általa felhozott okokból. Zeyk Jósef (Doboka vgye). Nem arról van most szó, kell e’Erdélynek a’ Magyar honnal egyesülni vagy nem. - Szükség e’ az aránt valami kívánságot kijelenteni, - ezen kérdés már el van döjtve, ezt újra feleleveníteni nem helyes. Itt arról van szó, hogy az által a’ mi a’ szerkezetbe van írva: hogy t. i. „Erdélyt sem egészen, sem részében más országgal egyesitteni - ön meg egyezésén hívül nem lehet ' - fejeztetik e’ ki valami ollyan a’ mit arra lehetne magyarázni, hogy a’ RR. kívánják az egyesületet? Valóban nem lehet nem csudálkoznom azoknak rezzenthetőségeken, a kik az egyesülettől való irtózástól vezettetve, ezen ártatlan kifejezést, melly a’ partium’ elszakasztása ellen fő erősség , melly az ország’.authonomiáját foglalja magában , kiakarnak vonatni. - én meg sem tudom fogni, ez megegyezésen kivül nem egyesítethetik , mi módon tésesse azt, hogy egyesítetni akar, az éppen annyi mintha valaki azt mondaná, hogy ezen kifejezés, „a'nemes embert nem lehet elfogni meg ítéltetésen kívül" - koczkáztatná a’ nemesi jogokat, és arra láttatna mutatni, hogy el kell fogni a’ nemeseket. Ha független ország kívánunk lenni , ha aulhonomi inkát féltjük , felette visszás és veszélyeztelő lenne, miután a’ szerkezeiben van már, kihagyni azon kifejezést, hogy sorsunk felöl sem egészben, sem résziben rajtunk kivül más nem 453 Száznegyvenlictedik Országos Üléshez. 1811 mmm
