Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
118. országos ülés
•/» Száztizennyólczaclik Országos Üléshez. i2ög „pignolis sterilis. 5-o commodati. 4-o depositi. 5-0 conducti elocati. 6-0 donati „rerum mobilium. 7-o cautionis et fidejussionis. 8-0 e societate et mandato - ac„omni genere actionum, quae per stipulationem obligationem quandam inducunt. ,,9-o tutelarum. lO-o dilapidationum, ll-o furti et latrocinii, et revindicationis rearum ablatarum , aut alio casu deperditarum rerum mobilium. . . 12-o Peculatus „in administrationesubstantiarum ad militarem jurisdictionem quocumque sub litu o „spectantium.“ — S ezen kivűl a' lopott marha’ elesküvése , és szerződések.’ felbontása aranti keresetek a polgári törvényszékek’ ellátására vannak hagyva bár, de külön és a hazai törvényekkel nem egyező törvény folyamat van azokra nézve is ki szabva ; melly rendszabások nyilvánoson sértik, sőt merő eltörlését foglalják magokban , a’ személy ’s vagyon bátorságot biztosító fellyebb felhozott, és több törvényeinknek, mellyek közűi a’ H. könyv II. 52-ben ez áll: ,,/ioc in regno 's a t.u 15.) Ugyan ezen pontban ezen szók után: ország cqustitutioja szerént mindeneiben, kihagyandó egész eddig: a perkezdhetés ’s helyébe téendőezt "s azon livid, hogy a' fennebb említett ügyeiben a' törvényéi sértésével kirekesztő bíróságot gyakorol a’ katonai felsőség; általánoson egyéb ügyekbeni perelhelésre nézve is, annyirabéfolyása alatt tartja a’szélybeli kalonákot, hogy azokban hátráltatni tiszteiknek igen szabad kezük van - ugyanis az 1825-beli szabályozat ezen szavai szerént : „dum le„gitima militis limitanei in jusvocatio necessaria evadit, hanc regii militem limita„neum in jus vocantes, Concernenti centuriae, vel cohortis praefecto praevie notifica„bunt.“ - nem szabad egy regiusnak is katona ellen procedalni addig, mig az illető katonai elöljáró visája nincs az útasitványon J a’ mit az néha megtagad, a’ nélkül hogy közönségesen a’ hazai törvényekkel iliőleg ösmeretes is volna , sőt ugyanazon szabályozat ezen szavai’ nyomán; „occasione vero peragendarum judicialium inquisitionum . . . inquirentes regii . . . concernentem militarem staiionis commen,;danlem in exordio inquisitionis desuper instruant,“ - esketést sem lehet a’ szclybeli katonaság kebelében a’ katonai felsőségnek hire nélkül véghez vitetni, sőt ezen a’ rendszabályon is túl terjeszkedőleg a’ tanuk tiszti engedelem nélkül pecsétre is soha meg nem jelennek és így közöttük a’ perkezdhetés is ( miben még ’s a’ t. 16-or.) Nem sokkal alább : minden ledvét elejti - onnan kezdve addig : ámbár az 1791 -ti li'maradandó: hellyébe téendő ez: „továbbá akármelly' törvényes ítélet is a’ sokszor említett szabályozat szerént katonatiszt jelenléte nélkül teljesedésbe nem vétethetik : a’ szokás szerént azokra még commetaneusokat sem lévén hatalmában a’ katonák közül a’ törvény hatóságok elégtévő tiszteinek ele állittani, a’katonatisztek engedelme nélkül, ’s az alkotmány élet elvének leg tetemesebb bántalma végre az, hogy a’ katonatisztek a’ polgári köz kormányzásba is béfojnak ; sutábból a’ mennyiben a’ szélybeli katona lakóságát illeti, merőben kirekesztik a’ polgári törvényes elöljáróságot , ’* ámbár az 4791—/z 's a' t. U-er) Az 5-ik pont, végére hozzáadni vélném ezt: „sőt a’ kik produclionalis pereiket ö felsége előtt is megnyerték azok közül is sokan a’ fegyernek róluk való elvételét , ’s jószáguknak a’ katonai conscriptio alól való felmentését mái najug az ezeredek nélkül ki nem eszkózőlheték ; vagy ha kiszabadult is az ítélet lejönével a famíliának egyik honlévő ága , a’ másik , melly akkor ellenség előtt volt, ’s dolga után nem láthatott , a’ fegyvert máig is viseli. 518*
