Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
66. országos ülés
G. Teleki Domokos (Kükiillő vgye). K. hivatalos b. Jó’sika Sámuel’ ellenvetésére azt feleli, hogy a’jegyzőkönyv bizonyoson história facli lesz akkor, ha im v, a’ hogy történt a’ dolog a’ jelen beszédről béíratik > hogy az mikor mondatolt, és mikor adatott be. í. Elnök: A’ végett, hogy a’dolog* történetével a’ jegyzőkönyv is megegyezzen, a’ mostaniba azt lehetne írni, hogy a’ kérdéses Szónok beszéde’ béigtatá— sát, akkor, mikor elmondatott, megkívánván, ezt csak a’ jelen napon adta bé. (helyes, helyes)! Czikó Ferencz (Dobokb Vgye). Mintán a’közelebbi kinevezések aránti észrevételek minden oldalról elég huzomos vitatásokon mentek keresztül, a* TT. RR’ békelűrésével viszszaélni nem akarva csak azon véleményekre kívánok egy két rövid észrevételt tenni, mellyeket nézeteimmel egyezőknek nem találok,’s mellvekre - hacsak figyelmemet nem futotta el - felelet még eddig nem tétetett. Hallottam a* tegnapi ülésen azon jóvallatot, miszerént a’ felterjesztendő feliratban fejeznők ki abéli örömünket, hogy a' régi idolul fogva törvényes állásban nem létező kormányszék végre meg törvény eshetett f Megvallom TT. RR. hogy ezen jóvallatot magam is szívesen pártolnám akkor, ha a’ közelebbi törvényeink’ értelmében tétettek volna, de most ezen kinevezésekből - mellyekben sem a’ vallásos arány megtartva, sem a* szózati többségre illő figyelem fordítva nincs, mellyekben tanácsosok tétettek reánk választás nélkül \ ellenben a’ szabad választás nevetségessé tételére egész választási osztályok mellőztettek el kinevezés nélkül, mellyekben még a’ helyetesités’ elve is az által, hogy némellyek nem annyira a’ RR’ választása’ következésében neveztettek ki, mint inkbább az előtti hivatalokban erősítettek meg, mintegy megtörvényesíteni láttatik, mellyekben hogy egyebeket ne említsek az ország generalisi kinevezés is, azon okból hogy az ellenség még nem áll előttünk, elmellőztetik, mintha az újabb haditudomány semmi előleges gyakorlatot nem kivánva, egyedül a’fegyvertelen békés polgárok’ lelövctésében , vagy a’ Csendes álomban lévők éjjeli titkos elhurczohtatásában határozódnék, ’s mintha törvényeink csak azért gondoskodtak volna hadivezérről, hogy légyen, ki a’ fegyverben gyakorlatlan népet a’ bizonyos lemészárlás alá vezesse; ezen kinevezésekből mondom, mellyekbe minden tétetett a’ mit nem kértünk, és igen kevés úgy, a’ hogy kértünk - én örömre legkissebb okot sem látok; látok ellenben olly tetteket, mellyek nem a’ törvények’megtartására , néma* kőltsönös bízodalomra vezető alkalmak’ felhasználni kívánására múlatnak, hanem inkább a’ határtalan szabad akarat’ béjjegét hordozzák magokon. Örvendjen ezeknek a’ ki tud! En részemről sérelmeknek, és pedig olly fájdalmas sérelmeknek tartom, melhek egész alkotmányos állásunk felől méltó aggodalomba ejthetnének, ha nem tudnók, hogy mindezek minő sugallások, és minémü béfollyás’ következményei. (helyes /) Hatvanliatodik Országos Üléshez. Ó23 Továbbá hallottam ázt is, hogy felirat' elején mindjárt említsük meg - a' dolog’ története szerént - hogy mi n’ kinevezetteket feleskettük. Eezen javallattal örömmel kezet fogok, csak azt kivánom hozzátenni, hogy a’ felesketés’ okát se halgassuk el, i . .. ■ , azon sanyarú helyeztetésünket - melyszerént a’ kinevezéseket illy tetemes törvény— sérelmek mellett is elfogadni kéntelenek valánk, csakhogy a’ nagyobb «oszlói menekedhessünk - fessük kiemelt Vonásokkal; mert én részemről azt hiszem, hogy az 157
