Tolna vármegyének az 1836dik eszt. julius 5kén tartott közgyülése jegyzőkönyvébül. / Pesten / Trattner-Károlyi betüivel / [1836]

17 szomorú magyarázatot nem foglalnának magok­ban. Istennek bála felébredt azonban, úgy Ját­szik, a’ Nemzeti nyelvnek űrlelke! — és eszé be juttatja a’ Nemzetnek —bogy nyelve ter­mészeti tulajdona, Istennek adománnyá, mel­lyel élnie nem csak jussa, a’ nélkül, bogy e’ részben még törvényre volna szüksége —. de kötelessége is; —ba Nemzetiségének egyik fő feltételét — ha nemzeti életét, becsületét, elő­menetelét, jóllétét, ba a’ Magyar Nemzeti ren­deltetést, mellyet az Isten a’ Magyar Nemzet­nek— midőn azt Magyarnak alkotá — adott va­­la e’ földön —feláldozni, megtagadni nem akar­ja.“ — ,,Szomorú volt valóban állapotunk e’ rész­ben. A’ hajdan nagy Rómának csontvázzá öle­ié, annak halotti párolgása kürnyékzé a’ deák Magyar Nemzetet; —úgy, hogy majd nem el­halt ez is — tsak a’ múltban keresve némeliy éledelmet, a’ halálnak társaságában. — Kire­kesztve vala az illy Nemzetiségből az igazi eleven élet; kerűlé azt önként és majd nem részvétel nélkül —de részt önnön nemzetiségé­ben alig is vehetve ki vala abbul rekesztve azon hasonlításon kívül nagyobb rész, mellynek a’ bolt Latin nyelvet szívni bé a’ köz élet leikéül, vagy kedve, vagy ideje s tehetsége nem vala.— És kivált, a’ mi főfigyelmet érdemel — ki va­­lának rekesztve a’ deák Magyar Nemzetiség­ből, de keriilék is azt a’ Magyar Asszonyoki 2 n

Next

/
Oldalképek
Tartalom