Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( -7 ) srhen-íiivul niiml.n ai óllá alkololl ,‘és mnst valúsiggal megljvű Jobbágy ülések is s.í amlálás alá vétetnek, könnyen megeshetik : hogy az, a’ lu^majorhéli foglalásaiból Jpbbágy üléseket alkotott , és elegendő belső fundusa nem lévén az ebbéli hijánosságot Jobbágya, inak engedett külső telekkel pótolta Jobbágy üléseinek száma szerint a’ közös haszonvételek' legnagyobb részét birtokos társainak kettős kárával magához ragadja. — Legtanácsossabb volna tehát az említett javallatot úgy változtatni, hogy a' hol a’ szármozási járandóság kétségen kivul világos, ott egyenessen, és egyedül az szolgáljon a’felosztásban arányúl, a’ hol pedik ezen járandósághoz némelly kérdések férnek,"vagy azt kifejteni semmiképpen nem lehet, ott a' valóságos belső Telekek, mellyek a’ köz birtokosoknak harmipczkét észt. ólta kétségtelenül, és minden háborgatás nélkül valóságossan birtokában vágynak, hitelyesen felmérettetvén hold számra véve légyenek az arányos Pernek kulcsai, mert eddig is a belső telekek’ jussánál fogva használták a’ köz birtokosok közös haszonvételeiket, az idegen vevők gyakran csak ezen jus miatt fizették meg nagyobb áron a’ kissebb kiterjedésű belső teleket, a’ Kirendeltség javalatjának elfogadása által azorabansok illyen telek, melly egykor talán csak Zsellér ház vaia, régi Jobbágy ülésnek tehát nem tekintethetik, a’ közös haszonvételekből egészen kizáratnék, s igy a’ vevőknek az eddigi törvényes szokásban gyökerezett bizodalma megvolna csalva, minden efféle csalódás pedig a’ Törvényhozó hatalomnak a’ lehetőségig gátolni fő kötelessége. — Hogy ezen felosztási sinor mérték éppen nem igazságtalan, maga az Országos Kirendeltség is elisméri javallott Czikke- Jyének 6-ik §-ban, a’ hol szinte a’ belső telekek’ mennyisége rendeltetik aránynak ollyan határokban, mellyekben a’ régi Jobbágy ülések minémüségét és valóságos számát zavart állopotjok miatt megtudni nem lehet: ha tehát illyen határokban nem igazságtalan az, nincsen semmi fontos ok, miért ne lehetne azt az eddigi szokás szerint általlános kulcsnak elfogadni , és miért kellene inkább a’ hozandó Törvénynek sikerét mindazon nehéz megfejtésü kérdések alá kitenni, mellytükel a’ Perlekedő felek a’ Jobbágy ülések meghatározásában küszködni kénytelenek lennének. A’ puszták arányos felosztásánál éppen nem lehet a’ Jobbágy ülések mennyiségét sinormértékűl használón, mert számos puszták találtatnak Hazánkban, mellyek népesítve soha nem valának , vagy ha voltak is, a’ hajdani Jobbágy ülések' mennyiségét azokban kinyomozni már ma nem lehet; mivel pedig némelly pusztáknál a' szármozási járandóság sem tökélletessen világos, és az is megtörténhetik, hogy eggyik vagy másik Birtokos a közel fekvő faluban lévő majorjához használván pusztabéli telkeit, nem hir semmi belső fundust a' pusztának határában; azért azonban a’közös haszonvételekből ki nem rekesztethetik , de amúgy is pusztákon a' belső teleknek mefckorasága jobbára csak a’ Birtokosnak önkényes foglalásától függ, ezek eránt czélarányossabb leend azon határozás, hogy a’ hol szármozási járandóság nem talátatik, a’ közös haszonvételeknek felosztásában minden pusztai Birtokosnak egész valóságos birtoka, mellyet 3ü esztendőtől fogva nyilván és háborgatás nélkül folyvást használt, szolgáljon arányúi, mert a’ pusztákon hamarább elnézi minden Köz Birtokos azt, midőn eggyik vagy másik a’ majorja mellett lévő tulajdon szántó földjéből még egy pár holdot kerít udvarához mint azt; ha 10 vagy üo holdot a’ közös erdőből kiirt, vagy annyit a’ legelő gyepből elfoglal, pedig sokkal több külömbbséget szüli a’ felosztásnál két hold belső telek, midőn a' belső telkek mennyisége szolgál sinormértékűl, mint tiz , sott gyakran száz hold szintó föld akkor, midőn az egész birtoknak kiterjedése teszi kulcsát az arányos osztálynak. — Végre 3-szor. tó ik §-ban az egész határnak tagos elosztását javalja az Országos Kirendeltség olly móddal : hogy a’ major földek is commassaltatván, minden Birtokosnak egy tagban adassanak ki, az előbbi major birtoknak mennyiségére pedig, és minémüségére különös tekintet lévén, minden külömbbség, és ebből eredhető hiányosság kipótoltassék, — óhajtani lehetne valóban: hogy ezen Törvény javallatt mindenhol sikeressen eszközölhető volna, de a’ gazdálkodákbéli köz tapasztalás bizonyítja: hogy Hazánk némelly dákéin, és különössen ezen Megyének nagy részében a’ földek szerencsétlen fekvése, némusége valóban győzhetetlen gátokat vet a’ tagos osztályok igazságos tellyesittéének. — Vágynak tudniillik ollyan határok, mellyeknek egy része a' faluhoz közel, vagy _’ völgyek ölében búja termékenységü, és iparkodás mellett bőven megjutalmazza faradságát a’ Földmívelonek; — midőn ellenben a’ dombok meredek oldalai, s a’ határ szélén lévő dűlők csak alig adják az elvetett magot ketszeressen vissza, pedig illyen dűlőknél a* minémiiségnek hijányait mennyiséggel pótolni nem lehet, mert valóban mindent felszámlálva tiz holdnak a’ sok munka, sok elvetett mag után bevett tiszta jövedelme VI se a
