Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( S3 ) a’ Jobbágyok- örökösödésére nézve meghatározott világos törvényt alkotni. — Tekinteti,vévén pedig a' Jobbágyi birtoknak törvényes természetét az igazsággal leginkább egyez* volna, egy olly törvényes rendszabás: hogy minden eddig fennálló helybéli szokásoknak általlános eltörlésével a' Jobbágynak Ősi vagyonában, és a’vég rendelés nélkül hátra ha' gyott szerzeményekben is annak mind a’ két ágon lévő maradéki külömbség nélkül eg7 formán osztozzanak a mellékes Atyafiaknak, a’ Hiteseknek, és Özvegyeknak°örökösedése az e részben hozott egyébb törvényeknek rendeléséhez alkalmaztassák. — Töbnyire az egész i4*ik Czikkely elfogadható. Ezen helyen javallott az 1790-ik észt. Országos Kirendeltség íy-ik lapján, a’ XVI- ik számmal jelelve egy különös törvény ágazatot, melly a’Hazából kiköltöző Polgár tár. fiainknak, és az itt letelepedett idegeneknek örökösödését tárgyazta; de azt a’ mostani Kirendeltség egészen elhagyandónak véli. — Mivel azonban az i7go-ik észt. Kirendeltségnek fontos okai, mellyekkel a' javallott ágozatot támogatta, nincsenek ezen uj munkában megczáfolva, sőtt elkerülhetetlenül szükséges is az elköltöző Magyarok’ önkényének, mellyel az itt hagyott vérségnek igaz Jussait gyakran csorbítják, törvény által gátot vetni helyes, és elfogadható leend az 1790^ észt. Kirendeltség által javallott Czikkelynek minden rendszabása, mellyért is az említett egész Czikkelyt hozandó törvényeink’ sorába felvenni nem volna felesleges. 15-ik Czikkely, De mutua Conjugum successione helyes és általlában elfogadható , — az Özvegyek örökösödésének tárgyában mindazonáltal megjegyeztetik az; hogy a Hármos Könyv í-ső részének 101-ik Czikkelye, melly az ötven számot meghalladó ménesből az Özvegyet egésszen kizárja, semmi helyes és igazságos alapon nem épülvén eltöröltessék, és ezen új Törvénynek erejével az Özvegy még a' legnagyobb ménesekben is osztozhassék gyermekeivel. — Továbbá ezen Czikkelynek utolsó §-sa , melly a’ Polgárok köz szerzeménnyérői szóll, világos emlittéssel a’ Jobbágyokra is hiterjesziessék. A’ 16-ik Czikkely, De successione Fisci Regii ha annak rendszabása különössen a’ i3-ik §-nak értelme kiterjed oda is: hogy a’ mag nélkül elhalálozott Nemes embernek más Földes Ur fundussán birt háza, földjei szőlleje, ’s az ezeken lévő minden épületek és javittások ingyen az illető Földes Urra szálljanak, változtatás nélkül elfogadható. A’ 17-ik Czikkelly De inventis thesauris a’ kereskedői munkában tett azon észrevétel szerint, hogy a’ talált kincsek nem három, hanem ezentúl négy részekre legyenek felosztandók, ’s az egy negyed rész Nemzeti közpénztárunkat illesse; módosítva helyben hagyhatók. A’ 18-ik Czikkelyre, De Communicatione et repetitione Litterarum és A’ 19-ik Czikkelyre De Transumtis altaljában megjegyeztetik: hogy az ezen tárgyak eránt mozdiltandó perekben a’ Biróskodási hatalmat világos Törvény által a’ Szolga Bírákra kell által ruházni, kiket már ezen perekben a’ Királyi Curianak ítélete is: (Plan. Tab. de repet. Literarum pag. i54* Dec. 4-a) törvényes Bíráknak állít. A’ 20-ik Czikkelyre De divisione nincs semmi észrevétel. A’ 21-ik Czikhelyre De nova divisione megjegyeztetik az: hogy némellykor az osztozó férfi Testvérek nem tekintvén a’ javaknak jusbéli külömbbségét, egyedül a’ gazdálkodásbéli könnyebbségért eggyik vagy másik Testvérnek mind ollyan javakat adnak, mellyek csupán csak fi-ágot illetnek, midőn ellenben'a* harmadiknak egész osztályrésze mind a’ két ágot illető javakból áll, következőleg idő múltával az egyiknek Leány, a’ másik férfi maradéki tetemessen károsodhatnak, megtörténhetik pedig az is: az uj osztálybeli pert, mellyel ezen sérelmet orvosolni kellene, már folyamotba tenni nem lehet, mert eggyik, vagy másik osztozó fél minden javait elidegenitvén, a’ szükséges Commassatio többé meg nem történhetik, ne hogy ekkor az osztozó felek maradékinak valóságos sérelme mások pazarlásai miatt orvosolhatatlan maradjon, Törvény által kell meghatározni, hogy illyen esetekben* midőn tudniillik uj osztálbéli pert kezdeni nem lehet, az osztály részek úgy tekintessenek, mintha valóságos cserék lettek volna, és a’ kiilömbb természetű javak mennyisége számlálásba vétetvén, minden Testvernek javaiból annyi tekentessék fi-ágot, és annyi más részről Leány ágot is illetőnek, a mennyi otet eggyikból is, másikból is illetné, ha ezen javakat mind különössen felosztottak volna. — Többnyire ezen egész Czikkely elfogadható. A’ 2z-ik Czikkelyre De Proportione Communium Territorii beneficiorum ex 22
