Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( 62 ) fogadását (Contestationem litis) egész kiterjedésében még magában nem foglalja, 's V Per döntő kifogásokat, különössen a' személy és vagyonbéli Felperesi hathatóság ellen támasztandó nehézségeket, roellyek gyakran a keresetnek érdemébe is olly igen belé vágnak, a’ Perlekedő felek mindenkor akadály nélkül a köz megbízási Perekben is előadhassák , ha csak ezen jusról különössen, es vilagossan le nem mondottak: Hogy ha pedig ezen nehézségek fontossaknak találtatnak, s a másik fel áltál megczafolva nem lesznek , köteleztessék a’ választott Bíróság a’ Felperesi hathatóságot leszáilittani, és semmi Ítélő Széknek soha hatalmában ne áljon az illyen leszállíttó Ítéletet azon okból , hogy a’ köz megbízás minden a’ Perlekedők között fenttforgó kérdésekre kiterjesztetett, megváltoztatni. Továbbá Ezen Szakaszban a’ m-ik §-usban azt is javalja az Országos Kirendeltség: ho^y midőn a' választott Bíróság egyik Tagja meghal, vagy Törvényes okoknál fogva Bíróságáról lemond, ha ezen Tagot előbb is nem egyik vagy másik fél a’ maga részére, hanem kelten köz megegyezéssel választották, de az uj Tagnak választásában az illető felek magok között megegyezni nem tudnának; az életben lévő, 's a’ Bíróságról le nem mondó többi köz Biráknak légyen jussok magoknak az előbbi helyében egy uj társat választani. — Ezen javallatra nézve nem lesz felesleges megjegyezni azt: hogy a' választott Biráknak említett jussa csak egy uj Tagnak választására terjedjen ki, és ezen jussal is egy köz bizásnál csak egyedül egyszer élhessenek; mert a’ választott Biráknak itélhetési jussok a’ feleknek bizodalmán alapul, és ha a* Törvénykezés hamaríttásának tekéntetéből megengedtetik is: hogy a' Bíróság egyik Tagját akkor, midőn a’ felek magok között eránta megegyezni nem tudnak, a’ Biróság’ többi Tagjai válosszák; ezen engedelmet szűk korlátok közé kell szorittani, mert egyébbként megtörténhetnék az is: hogy a’ több ideig folyamatban lévő megbízási Pereknél egyik , és másik köz Bírónak egymásra következő halála vagy eltávozása utánn az illyen válosztások által a’ Biróság magát egészen újra alkotná, 9' végre mind ollyanoknak kezére kerülne az ítélő hatalom, kikhez egyik, vagy másik félnek semmi bizodalma nem volna, ’s akkor ezen nem szorossan Törvényből eredő , hanem a‘ felek' bizodalmában gyökerezett hatalom valóságos alap nélkül szűkölködnék. Mivel továbbá mind ezen javallat, mind a’ köz megbizás helyes rende megkívánják: hogy a’ választott Bírák páratlan számmal legyenek, könnyen megtörténhetik: hogy eggyiknek halálával, vagy lemondásával a’ fenttmaradott páros számú Birák egy uj Tagnak válosztásában meghasonlanak , nem lévén ekkor senki közöttök, kinek elhatározó szava a' voksok egyformasága miatt függőben lévő kérdést eldönthetné, csak egy pár szóval is megkell a' hozandó Törvényben jegyezni, hogy illy esetben az egész köz Bíróság megszűnvén, a’ felek egymást uj köz megbízásra ne erőltethessék, hanem félbe szakadt ügyöket a’ rendes ítélő Székek előtt folytassák. A' 3-ik Czim a’ Királyi Táblán megítélendő Perek soráról, változtatás nélkül elfogadható. A' 6-ik Szakaszra. A’ Bírói megintésről szólló 6-ik Szakasz ellen semmi észrevétel nincs. A' y-ik Szakaszra. A' 7 ik Szakasznak i/j3-ik §-usa eránt megjegyeztetik az: hogy mivel a' 141-ik §-us a’ Perlekedésnek helyes rendével eggyezóleg mind azon vád Leveleket, mellyek természetre, per útjára, ’s az illyető Bíróságra nézve egymástól külöraböző többféle követeléseket foglalnak magokban, mint halmozottakat leszállitatni rendeli osztált, és uj osztált keresni ugyan azon egy Perrel nem lehet, mert az osztálbéli Pereknek a’Törvény Székek’ elrendeléséről adott véleményünk szerint ezutánn is Szolga Birák, Al-Ispányok , vagy a' Kerületi Tábla leend ítélő Birájok, az uj osztálbéli Per pedig a’ Királyi Táblának első Bírósaga alól elvétetvén, általunk is az illető Vármegyének Törvény Székén javaltatik folyamatba tetetni, e’ két Pernek tehát két külömböző Biróság lévén ezutánn is Törvényes megitéloje: ugyanazon egy Per alá nem tartozhatnak. Többnyire ezen Szakasznak a vád Levelekről szólló egész tartalma helyben hagyható. A 8-zA Szakaszra. Az idézésekről készültt 8-ik Szakaszban a’ i5ő*ik §-usban az javaltatik : hogy a' ki az osztálossaival még osztatlan adóst nem közös adóssága miatt idézteti; hogy keresetéért az illyen adóst is illető osztatlan javakból végre hajtás utján is elégséget kaphasson, az osztatlan, és nem adós testvéreket is idéztesse. — Igaz ugyan, hogy ezen mod által mentve lesz a’ hitelező mind azon kellemetlenségektől, mellyek ed - dig az osztatlan javakra terjesztett Bírói foglalásoknál magokat gyakran elő adták, nyer tehát egy illyen értelmű Törvény által a' Pereknek hamaríttása, és nyer a’ nemzeti hitel
