Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( 4 ) 's a’ mennyire etrgyik önnön maga részére Ieghasznossabbnak lenni tapasztalja a’ másiknak akár portékáit, és kézi míveit, akár termesztményeit is a’ beviteltől megszorítások által akadályoztatni, azt tellyesítheti; de ellenkezőül a’ másik félnek is szinte szabadságában álván hasonló just gyakorolni amaz ellen, annak mindennemű szereit hasonló terhes Vámokkal, és szorításokkal vadíthatja el a' maga kebelétől: és igy végre is csak oda menne ki ezen költsönössen gyakorlott jus, hogy a' Vámoknak egymásra nézve, és egymás ellen minden részben, és minden tekéntotben egyformáknak kellene lenni, és ez is volna a’ valóságos reciprocitás; melly mind a’ ki, mind a* bevitelnél teendő adózásokat mind a’ két Ország portékáikra, kézi míveire, és termesztménnyeire nézve eggyforma mennyiségbe megfizetni: ez azomban mind az Országos Kiküldöttségnek előadása, mind a’ sérelmes köz tapasztalás szerént is egésszen ellenkező módon áll a' jelenvaló idő pontban : a' mellyben tudniillik a’ Magyar termesztraényeknek némelly része oily halhatatlan na^y Vámokkal terhelve akadályoztatik az Austriai örökös Tartományokba való béviteltői, hogy azok az Austriai termesztményekhel a’ Concurrentiát ki nem álbatván ma holnap Kereskedési tárgyak lenni végképpen megszűnnek. Ezen rósz következéseknek elkerülése tekéntetéből; ha Austria mint Fábbrikákkal, és kézi mív intézetekkel bővelkedő Ország a’ maga, és Fabrikatumait elárosíttás végett Magyar Országnak, melly ezek nélkül inkább szűkölködik, nyakára tolja, s a’ maga szorgalmát drágán fizetteti meg vele: úgy a’ költsönös igazság hozza magával, hogy viszont ő is Magyar Országnak termesztményeit azon arányú Vám fizetésekkel vegye által, mellyekkel az o kézi, és intézetbéfi mívei Magyar Országba hozattatnak: külömbben ha a’ Magyar termesztmények felette terhelve lesznek Vámokkal annyira: hogy még a' productionalis árrokon is azokat, (mint a’ jelen való időben a’ bort,) a’ Kereskedő a’ kivitelre meg nem veheti, e’ részben a' Nemzeti szorgalomnak egészen elenyészni kelletvén mind kevesebb termesztmény fog a’ kereskedés tárgyává lehetni, mind az is olcsó árron vetetvén meg az Austriai könnyebb V ámmal bejöhető, kézi míveknek árrát ki nem pótolhatja, és igy végre miuden pénz egyébb aránt is késő, és lassú folyamatából egészen kivitetik, 's a’ Nemzet kereskedésének veszélye elkövetkezik : ennél fogva ha az Országos Kikűldöttség ezen 4-ik Törvény javallat által a' Magyar termesztményeknek, és kézi míveknek szinte azon Vámot kívánja az Austriába, leendő kivitel alkalmával megállapítani, miilyennek az Austriai, és többi örökös Tartományoknak kézi mívei, és termesztményei alája vágynak vetve akkor midőn Magyar Országba való béhozattatnak, és ezen Vám fizetésben már benfoglalva érti az Entschádigungs Aufschlagot is, úgy a’ javallott Törvény a’ maga állapotjában mint igen ezéiarányos megmaradhat; s ha ezen egymással szomszédoló, de egymástól független Országok a' magok tulajdon hasznokat költsönössen előmozdíttani igyekeznek, nem is eszközölhetnek hasznossabb módot ennek elérésére, mintha egymás termesztménnyeit, és portékáit az Országos Kiküldötségneh is helyes, és igazságos észrevétele szerént egymásnak minden kölcsönös Vámokkal való terhcltetések nélkül adják által. Ha mind azonáltal ezen költsönös eggyforma Vámokon kívül értetődik még a’ Sta'ádischer Entschádigungs Aufschlag, melly a’ Magyar Kereskedésnek legelienségessebb elnyomója, és veszedelmeztetöje: akkor a’ javallott Törvény világos kifejezésekkel oda terjesztessék ki: hogy ha Austria részéről valamelly könnyebbség e’ részben nem engedtetik, minekutánna ő még sok Európai Nemzetekénél durvább készítményeivel a’ többi Nemzetek között a' Concurrentiát ki nem álhatja, ’s azokat okvetetlen Magyar Országba elárosítania kellene; ezen kézi mívei, és termesztményei a' valóságos reciprocitásr.ak megszerzése , és a’ költsönös Vámoknak egyarányossága végett annyi Vám fizetéssel terheltessenek, a mennyivel a’ Magyar productomok általok terheltetni fognak; és mind ezen lám fizetésnek elarányozása, mind az is, hogy mellyik, és micsoda kézi mívét, és fábricatumát Austriának kelljen micsoda Magyar termesztményekkel eggyenlo Vám alá vetni az Ország Gyűlésén tanácskozás alá vétessék, ’s felőlié intézet, és határozás tetessél., annak utján ü Felsége elejbe is helybe hagyás végett terjesztetvén, az vagy legalább az igazsággal eggyezőleg azt igyekezzék az Ország Gyűlése eszközölni, hogy a‘ mennyi értékű durva termesztmények az Országbúi a’ többi örökös Tartományokba vitetnek , az ottan leendő kikeszíttés végett ugyan annyi értékű kész portékák, és fábricatumok engedtessenek az Országba ingyen, és minden fizetés nélkül vissza hozattatni, értvén, hogy ennyi értékű Magyar termesztményektől se kelljen Vámot fizetni, minthogy Austria, és a többi örökös Tartományok már úgy is azzal felette nyernek, hogy azon termesz.menyeknek elkészíttésében tett szorgalmoknak, és industriájobnak ók szedhetik jutalmát és hasznát. —
