Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( A' AZ URB ARULIS TÁRGYRA NÉZVE. r (In Re Urbarii.) ESZRE V ETELEK Földes Lrak', es Jobbágyok viszonyos kötelességeiknek meghatározása eggyik legfőbb tárgjra a’ Polgári Törvény hozásnak; mert egyenessen ettől függ a’ számos terheket viselő adózó nép sorsának boldogsága annyival nagyobb figyelmet érdemel pedig Hazánk' bari ezen tárgy, mert nincs elég világos törvényünk, melly azt elegendő bizonyossággal meghatározta volna. Az eddig sinór mértékül szolgáló Urbáriumot csak ideiglen fogadta el az 1790-dik esztendei Ország Gyűlés , minden az olta támadott kérdéseket pedig Fel* sóbb Parancsolatok intéztek el gyakran olly móddal, hogy'azok tartalma az Ország sérelím i között fölterjesztett panaszokra is méltó okot adott. — Szükséges tehát valóban; hogy már valahára e' tárgyban nálunk is bizonyos, meghatározott, világos, és kielégítto Törvények hozattassanak. Kétféle szempontból lehetne az adózó nép nagyobb részének sorsát megállapíttó Urbarialis rendszabások vizsgálgatására kiindulni, — mert vagy azt lehetne kérdezni: mil- Jyen változtatások emelnék leginkább a' Jobbágyok boldogságát ? ha bár ezen változtatások némelly áldozatokkal volnának is össze szóve, ha bár általok Polgári szerkeztetésünk’ némelly részei más, de igazságossabb formába lennének is öntve; kérdezni lehetne továbbá, mennyi befolyással volnának ezen áldozatok Nemzetünk közös erejének gyarapodására? és miilyen következéseket szülnének azok Hazánk’ általános boldogságára nézve? ha bár eggy kissebb résznek mostani jussai csorbulást szenvednének is, — végre kérdezni lehetne még azt is, kiktől kellene leginkább e’ részben áldozatot kívánni? és ez volna talán az eggyik szem pont , melly az Országos Kirendelttségnek Polgári szerkesztetésünk a'apos törvényeihez szabott munkáját nagy részben megdöntené, de sok ezerek óhajtásának megfelelne. — A' másik szem pont szorossan követi polgári szerkesztetésünk Törvényeinek sinór mértékét, javittó változtatásokat ez is kíván, de csak úgy, hogy a' Törvényben gyökerezett jussoknak, és a’ vagyonbéli közbátorságnak szentsége csorbulást ne szenvedjen általok, ez tehát csak határok között ujjit, nem sérti az eggyik részt; hogy a’ másiknak bajait orvosolja, nem veszi el akaratjok ellen a’ tehetősebbektől, hogy a’ szegényebbek' ínségén segíthessen, eggyszóval nem áldozatokról, hanem kötelességekről szóll, mert a’ fentálló Törvények által kötve vagyon. A’ jelenlévő munkának megítélésében mellyeket keljen a’ választmánynak e" két szem pontok közül követni, maga az Országos Kirendeltség kifejezte a’törvényes dolgokról irtt munkájának i-ső lapján, a’ hol világossan azt mondja: quod non de nova Republica constituenda, sed illa, quae in nonum saeculum persistit amplius constabilienda agatur. — Erre tehát minden eggyes pontnál szoros figyelemmel kell lenni, mert ezen választmány nem a’ Törvények hijjánnyainak feszegetésére hanem az Országos Kirendelttség munkájinak megvizsgálására vagyon rendelve. Az Országos Kikúldöttség két fő részekre osztja munkáját, mellyet az Urbárium dolgában készített. — Eggyikben a' Jobbágyok’ szabad költözködését ; ’s annak következéseit eggy Törvény czikkely javallatba foglalja, — a’ másikban 6 törvény czikkelyt javai], ' mellyek a’ Jobbágyok egyébb jussait, és tartozásait, panaszaik elintézésének rendét, s az Urbarialis Regulatio módját határozzák meg. A’ Jobbágyok’ szabad költözködése több századok viszontagságai után 1790-ik esztendőben a’ 35dk Czikkely által végre csak ugyan tökélletessen, e's elhatározottan megállapíttatott, ’s ezen Törvény következésében most már Hazánk’ minden Vidékein akadály nélf 1 gyakoroltatik; nincs pedig semmi ok, melly miatt ezen, a' szelidebb emberiseggel olly igen megeggyezo Törvényt vissza vonni, vagy megszorítva változtatni szükséges volna, sőt megujjíttása sem lévén fölösleges, a’ javallat e’ részben telyesen helyben hagyható. — A’ mi azon rendszabásokat illeti, mellyek a’ Jobbágyok költözésénél a bejelentés, és elköltözés’ üdéjére az adósságok, és köz terhek’lefizetésére, a Földes Úri, és alattvalói öszve függésnek a’ költözés által leendő megszüntetésére, a’ Jobbágyoknak kiadandó eleresztő, ’s utazó levelekre, a’ letartóztatás okaira, a’ Jobbágyot ok nélkül letartóztató Földes Ur büntetésére, az el nem eresztett Jobbágyot befogadókra, vegre az eggv helyből nagyobb számmal költözni akaró Jobbágyokra nézve, a’ javallott Törvény 6 első §-an rendeltetni tanácsoltatnak, minthogy azok részszerént eddigi Törvényeink értelmével
