Az országi rendszeres munkáknak megvi'sgálásával tekintetes Temes vármegye rendei által meg bízott kűldötségnek véleményei 's terjesztvényei a' fenn tiszteltt vármegyének azeránti határozásával eggyütt / Temesvárott, / Nyomtattatott Beichel Jo'sef' betűivel / 1832

0

zeteret szükségesekké tészen, azt már az 17í)0ik Esztendei egybeíiltt Törvényhozó Test elösmérte; sőtt a’ honi történetek rendében előfordultak immár ollyas időpontok is, mellyekben a’ ditső Osek kedves Honjok’ további megtartását tsak annak köszönhették, mivel a’ megavúltt réginél helyessebb védelemeszközt választottak; — valamint is jelessen az 1700 Esztendőntúli fáradhatatlan igyekezettel folytatott, és nem tsak minden későbbi Ország Gyűlések, hanem minden Törvényhatóságok, és a’ hazafiak’ öszvehaugzó esdcklései által sürgetett előkészületek világos tanúi annak: hogy a’ Törvényhozó Test már kijelentett kívánságánál fogva is, a’ köz igazgatás sorából, az, a’ mi nem jó, a’ Polgárok’ eredeti érdekeinek sérelme nélkül ki töröltethetik — ellenben az, a’ mi a’ Hon’ boldogsága eszközlésére szolgál , ha szinte a’ polgári rendben mind eddig ösméretlen lett volna is , minden további tusakodás nélkül elfogadtathatik. —

A’ felyebbi észrevételek’ sorában fontolóra vétettvén, és egymás közt kiegyengetettvén az országos küldötség • minden rendszeres munkáinak foglalattyai, a’ jelen küldöttség következendő, a’ már eleve felállított fő Alapok’ rendjén egybeszerkeztetett terjesztvényekben , avagy javallatokban köz véleménnyel megállapodott. — jelessen :

A’ mi az első felállított köz Alapot, t. i. a’ minden rendű Polgárnak személyes Igazát illeti:

A polgári Alkotmányok’ koszorújának leg jelessebb gyöngye az egyes Polgárok’ személyes Igazzainak sérthetetlensége — ez Igaz fokja körűi forog az egész polgári erőmüv leghatalmassabb rúgója — tsak az érintett Igaz érdekeinek rendíthetetlen állandósággal megvetett rendsora lehetvén ama felséges eszköz , melly az egyes Polgárokat az egészhez tsatolván, a’ Honszeretet’ édes érzelmét teremti.

A’ személyes Igazzal járván a’ Tulajdon’ szentsége, noha minden halandó egyeránti személyes igazakat nyerni látzatott a’ természet’ alkotó kezéből , mivel mindazonáltal már a’ teremtés rendsorában is olly elkülönözések kifejlődtek, mellyeknél fogva az emberek mind értelembéli, úgy testi tehetségeikre nézve egymás közt külömböztek, a’ polgári társaságok egybeszerkeztetése alkalmával kikerülhetetlenül történni kelletett: hogy az egymásti felsegítésre, és védelemre szorúltt társoknak tehetetlenebb része a hatalmassabbaknak pártolását eránylagi engedésekkel megváltani kénteleníttetett légyen •— a’ mint is ez ötlésből veszi eredetét az egybefortt Nemzeteknél majd nem közönségessen behozott polgári Karok és Rendek Igazzainak külömbsége.

A’ Magyar Hon polgári Alkotmánya Európának azon időszakjában egybeszerkeztettvén, mellyben az úgy nevezett Feudális, vagy is felsőbb Úri függéssel térbelit birtok rendszere legnagyobb divattal uralkodott, más szomszéd Nemzetek példájára következett: hogy a’ Magyar polgári Intézettel megállapított Karok és Rendek sorából egy nagy része a’ Nemzetnek kirekesztetett, es mintegy örök Földes Lri gyámság alá rendeltetett légyen.

Megfeleltek ugyan a’ Törvény illyetén rendeltetesenek a Haza ditső Ősei, alattvalóiknak sorsát szünteleni atyáskodó indulattal ápolgatván; azonban a Hon szá-