Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832

Az úgy nevezett Királyi Jussok — •Jura Regalia — vagy inkább Földes Űri Haszonvételek, — Curialid Beneficia — a’ főbb Törvényszékeknek i36-dik lapon látható

5- dik itéletjek szerint, úgymint a’ Kortsmáltatás, Mészárszék, Vadászat, Halászat, Madarászat, és több hasonlók, — ’s a Nagy Méltóságú Országos Küldöttségnek ezen Czikkely

6- dik pontjánál fogva, — a’ Boltok, Vásárok, Vámok, Révek, és Malmok —mint egyenesen a' földes Úri fő Jussokra tartozók— tamquam immdiate ad eminens Ju$ Terrestrale pertinentia — a’ Földes Uraktól, semmi esetben el nem vétethetvén, ha azon Haszonvételek legkisebb részben is tsonkítatnak, közönségesen sértetik a’ földes Úri Jus; különösen ’s főképen, ’s valóban igazságtalanúl sértetik azon földes Uraké, kik földjeiket ’s rétjeiket — mellyeket valamint mások a' magok Birtokjokat— vérrel, vagy azzal egyenlő érdemekkel szerzették, — a’ Parasztság között, hogy annál többen viselhessék a’ köz Terhet — felosztották, ’s magoknak ezen földes Úri Haszonvételeknél egyebet fel nem tartottak, mellyektől hasonlóan polgári kötelességöket tellyesíthessék, ’s mellyektől ha megfosztatnának, azokat nem is teljesíthetnék másokhoz képest , de igazságosan nem is köteleztethetnének. — Egy Társaságban sem lehetnek a’ Polgárok egyenlők; egyik tehetősebb, másik tehetetlenebb: de minden Társaságnak ölj igazságosnak kell Jenni, ’s azon kell igyekezni, hogy a’ tehetetlenebbeknek se lehessen jussok alatsonyabb sorsokat a' Társaság alkotmányának tulajdonítani, ’s tehetetlenségekért a’ Törvényt ne okozhassák. —

Mind ezekhez képest a’ kortsmáltatásbeli Engedelem által az adózó nép sorsa nem csak nem javítatván, de nem is könnyebbítetvén , ’s aá — ha haszonvételnek lehetne is venni — az egyenlő Terhet viselők között egyenlően fel nem osztathatván, az Urbarialis pöröket nem hogy kevesebbítené , hanem búján szaporítaná , ’s a’ földes Úri Jusnak tetemes csonkulása nélkül nem gyakoroltathatnék, annyival kevésbé, hogyannak megfelelő kötelessége a’ Parasztságnak éppen nem találtatnék; — tanátsosabbnak véletik azokat, ezen magok tulajdon mind erköltsi, mind testi, mind polgári állapotoknak veszedelmes szabadságtól ez úttal, midőn eddig még mindég határozatlan sorsok állandóan megállapítandó — egyszerre felmenteni; úgy azomban, hogy mivel a Nagy Méltóságú Országos Küldöttség kijelentésénél fogva ez úttal csupán az adózó nép könnyítése czéloztatna, azok semmi eddig volt használataikban megcsonkítatni nem kivántatnak , a’ helyett bizonyosabb és közönségesen mind Jobbágy, mind Zsellér által egyaránt érezhető Haszonvételekben részesíttessenek. —

A’ K. Urbariom 4-dik pontjában érdeklett apróbb adózásai a’ Jobbágyságnak már nagyobb részént, u. m. a’ Mennyegzőkori, első Mise mondáskori ajándékok; az Ország Gyűlési Költségek, és a’ rabságból szabadúlni akaró Földes Úr sartza pótlása, már magokban magszünvén ; a’ több ott említett még eddig helyei helyei szokásban maradt hasonló apróbb adakozások is, úgymint: azt esztendei úgynevezett i fi. füst-pénz, vagy házbér, melíy felibe Sz. György, felibe Sz* Mihály napkor; a’Csirke, melíy Pünkösdtől Sz. Jakab napig; a’ Kappan, melly tavaszszal és ősszel; a’ Tojások, mellyek tavasztól Kis-Asszony napig rendeltettek megvétetni, és a’ 3o egész Telkek által adatni rendelt i Borjú is, elengedtetheínek; — ’s igy mind a’ két fél meg lesz nyugtatva. — Az Uraság csonkúlás nélkül használhatja földesúri Jussait, ’s az apróbb adózások beszedésére szabott külömböző időkre nem lesz szüksége vigyázattal lenni, — ’s mind a’ két eset miatt származni szokott Ubarialis Pörök költségeitől — ment lesz. — A’ Jobbágy és Zsellér pontosabban teljesítheti Tartozásait , nem lévén szüksége azon aprólék adózásainak ideire is vigyázni, — azon felől tehetősebb, tehetetlenebb egyaránt hasznát veszi, számtalan alkalmatlanságoktól , ’s boszontásoktól menté tétetik, melly miatt eddig gyakran sok idővesztéssel Pontiustól Pilátushoz kellett futosnia; azon felül Csirkéit, Kappanyát, ésTojásait — tetszése szerint, a’ hol hasznosabbnak találja, eladhatja. —

A’ Pálinkafőzés, s egyéb égetett italok készítése is, hasonló fo Jussa leven a földes Uraságnak, — mellyek iránt az 5-dik Czikkely 2-dik pontja szerint állandó Egyességre sem léphet a’ Paraszt — azt a’ Parasztságnak áltáljában megengedni nem lehet; hogy mindazonáltal a* Szőllőmivelő Törkölyét s Borseprejét elvesztegetni ne kéntelenítessék, hanem maga vehesse hasznát; a’ Bort nem termő Vidékekben pedig, a’ Lakosok a’ gyümöltstermesztésre az által is serkentessenek, Törkölyből Borseprőből, különbféle gyümöltsökből főzhetnek pálinkát October, November, és Decemberben, — és akóként kereskedhetnek is azzal; semmiféle Élelem javakból azomban nem, — külömben a földes Urasag áltál katlanjoktól is megfosztathatnak; és éppen ezen felvigyázás tekintetéből, a szokott 2 forint katlanpénzt a’földes Uraság minden katlantól megveheti*

Egyébaránt akár Bort, akár Pálinkát, 's más égetett italokat, a Parasztságnak tulajdon szükségére vagy kereskedés végett is szerezni szabad lészen ; — hanem egyedül tsak

akó szám szerint, ’s elfoglalás büntetése alatt, semmi esetben kisebb mértékkel nem. —

A’ 3-dik pontban azon szavak után ^,Sex diversae Classes“ szükségesnek latszik oda tenni: semper cum influxu respectivae Jurisdictionis determinandae

Az utolján azon szavak után : ,,e£ Colonos Conventio admittenda est‘l kellene tenni „haec tamen circumstantia, commassationem Terreni, nullo in casu impedire