Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832

2

Ságot nyújtani; mellynek elkerülése végett hozzá kellene tenni: Domino eatenus per ^tce- Comitem exaudito , sufficientem etc.

Az 5-dik pontban érdeklett 20oForintBirSágnak megvétele toties quoties értetik az 14-35-ik 7-dik Törfény Rendeléséhez képest; mellynek fele a’ kárpótlással együtt az ok nélkül letartóztatott Jobbágyé, más fele pedig az illető Honni Pénz-Táré; — azon esetben pedig, midőn Tanú-Levél nélkül fogadtatik be a’ Jobbágy, a’ Birság fele azon Megye Honni Pénztárát illeti, mellyből ki, — más fele pedig azét, mellybe bé-költözött; mert ekkor mind a’ két Megyének alkalmatlanság okoztatott, ’s ezen esetben a Jobbágy mint szökevény tekintethetvén, kárpótláshoz keresete sintsen; — a’ költségek minden esetben a fáradozott Megye illető Tisztviselőit illetvén. — Az említett 1435-dik esztendei 3-ik Törvény Czikkely értelme szerint ugyan, a' Bírságokkal a’ Bírák osztoztak, — mint ezen pontban is javaltatik — de akkor a' Bíráknak más fizetések nem Volt a’ Bírságokon, ’s úgy nevezett Spbrtulákon kívül; — ’s most az idő Lelke sem engedné, hogy a’ legáhitatosabb Bíró is azon hajdani — igaz, hogy akkor sem Magyar Háláadásra vetemedne a* mint Carpzovius feljegyzetté: „Es haben dieses Jahr über die Geldbussen, Gott sey Lob , und Dank / — ein ehrliches getragen.“

A’ 6-dik pontban azon hozzátétel: ad exigentiam Art. 35: 17c-f egészen kimaradhat, minthogy ezen Javallat elfogadtatván, kötelező Törvényé lesz, szükségtelen tehát, sőt káros, más előbbi Törvényekre utasítgatni, mellyekben nem lévén a’ Tárgy eléggé kimerítve, csak zavaros és idővesztő haszontalan versengéseknek nyittatnék út. —

A’ 7-dik pontban hasonlóan az előadott okoknál fogva kimaradhatna a’ Sensu 3o. Z-ae és dispositione 40. i-ae in saluo permanente, — mellynek dispositióját majd nem minden Megyében külömbféleképen magyarázzák; hanem világosan meg kellene határozni, hogy az osztály esetében, ha az osztozó földesUrak közül egvnek egynek fél teleknyi majorsága nem jutna, azok Jobbágyaiktól fél Telekként magok részekre foglalhatják Telkeiket, megtérítvén azoknak minden esetben, vagy azon Summát, mellyen általuk vétetett a' Telek, vagy pedig a’ haszonvétel bets szerint való árát. — Egyebaránt, ha a’ Jobbágy - Telkek vételétől a’ Földes Urak, és Községek azért zárattak el, hogy az Adófizetők száma ne kevesedjen, és a' Telkek elpusztulások megakadályoztassék ; hasonlóán el kell attól zárni minden más Nemeseket, és ezekkel eggyenlő sorsban lévőket is, valakik csak az Adófizetéstől Törvény szerint mentek, sőt még a’ Zsidókat is, hanem ha ezek egyenesen magok folytatnák a' földművelést, —következésképpen a’ helyett: „m alium quemcumque“ azt kellene tenni, „irt ignobiles onera publica tarn in parato, quam etiam personaliter praestantes^ — ’s ezek szerint ezen szabad adás - veves a’ most Nemes személyek által használt Jobbágy - Telkekre ki nem terjesztethetik, hanem ha azokat adófizetők vennék meg, mert külömben a’ személyes Terhet viselők száma kevesebbednek. —Továbbá —minthogy: Casus manifesti defectus csak akkor gondalható, mikor a’ Paraszt minden maradék nélkül már valósággal meghalt, — azonban az illy magvaszakadt Jobbágy után maradt Telket sem fordíthatja a Földes Ür Majorsággá, hanem más Adófizetőt kell arra szállítania, hogy az Adófizetők száma ne-csőnküljón ; — ezen feltétel áltáljában kimaradhat, s mind ezek szerint k’ javallott Törvénynek ezen 7-dik pontja következő formán változtathatnék : — „Minden Parasztnak szabad, a’ mije van, — a’ Jobbágy-Telkek használását is oda értvén — más hasonló sorsú személyes Tereli - Viseléstől sem ment adófizetőnek eladni; az illető Földes Urak megegyezésével, a’ ki azt egyedül akkor ellenzheti, ha —а) „Több osztozó Testvérek lévén a’ földes Urak, saját Majorságokból mindeniknek fél Teleknyi Illetőség nem jutna, melly esetben, Jobbágy-Telkeiket is Majorsággá fordíthatják azon erányban , hogy mindeniknek fél Telek jusson.“

б) „Ha a’ Telkét eladni szándékozó Jobbágy Földes Urának eleget nem tett,

és ha“

c) „Ollyannak akarja eladni, a’ ki vagy azért, hogy a’ személyes teroh viseléstől ment, vagy pedig külömben is a’ Jobbágy Tereh - Viselésre tehetetlen. —

d) ,,Ha Teleknél kissebbet ollyan akarna megvenni, a’ ki nem bírna \J\ Telket, — hanem kissebbet.“ —

„Minden illyen adás - vevés Jegyző könyvbe irassék , mellynek egy példánnyá a’ földes Urnái, vagy Több Köz birtokosok között a' végett meghatározandó helyen; másik a Helység Ládájában tartassák , ’s a Jobbágy - Telkekért, mellyeknek az illető Urbáriumban megállapított illetőségét az Egyességben fel kell jegyezni, a’ megjegyzett summa 60-dik része a’ vevő által a’ Földes Uraságnak fizettessék; ha pedig a’ Jegyzőkönyvbe szükséges beiktatás, a’ vevő hibája miatt múlnék el, az egész Egyesség semmit sem érjen.“ — A 60-dik rész nem titulo inprotoco/lationis illeti a’ Földes Urat, mert úgy a’ Helységek is annyit kívánhatnának, mellyeknek nagyobb alkalmatlanság, s költségbe kerül Jegyzőkönyvet hitelesen tartani , — alkalmatos jegyzője is kevésnek lévén — mint a* Földes Urasagoknak: hanem a’ helyett való pótlásúl, hogv az előtt a’ Földes Úr ingyen kapta meg mind az elköltözés , mindaz osztály esetében a’ Telkek haszonvételeit, — ezen intézet szerint pedig csak fizetés mellett fog azokhoz juthatni. — Egyebaránt a’ 60-dik rész. csak a’ Job-