[Komárom vármegye észrevételei az országos küldöttségek rendszeres munkálataira.] / [s.l.] / [s.n.] / 1832
Büntető törvénykönyv
lyetért határ nap netalán nem határoztathatna meg, az Ország Gyűlésének időszakaszonként való tartásra törvényessen rendelt három Esztendőknek elmúlta után az Országnak Törvényhatósságai a'Hadi Adónak a' Királyi kints Tárba leendő hőszolgáltatására újabb Ország Gyűlési ajánlás nélkül türvényóssen nem fognak többé köteleztetlietnh VII- szer. A’ Honni nyelv előmozdítása eránt Követ Uraknak utasításul adatik, hogy a’ Királyi Előladások kihirdetése iltánn minden egyébb tárgyak elintézése előtt törvényé tétetni sürgessék, hogy a’Honni nyelv ne tsak az Országos tanátskozásokban, felírásokban, sött Ö Felségéhez küldendő minden némü felírásokban, nem küíömben az új Törvény Czikkelyek fzerkeztelésében, és így Törvényhozói ’s Országlási hiteleségre emeltessen, úgy 2-szor. Mivel a’Magyarosodásra nem csekély ösztönnek esmértetne az is, ha valaki más nyelvű vezeték nevét magyarra változtatná, a' Követ Uraknak meghagyatik, hogy Ország Gyűlésén elől terjesszék, melly fzerént Ö Felsége megkérettessen, hogy jövendőre az neveiket magyarosítani akarók a’ N. M. Cancellárián minden taxa fizetés nélkül, sött a’ késedelmes folyamodásoknak meguntató hosszas úttyán kívül is kívánságokat a' Törvényhatóságok által is tellyesílhessék. — Ezért alkalmatossággal a’ Követ Uraknak meghagyatik, hogy az utóbbi Ország Gyűlésének elején emlékezetbe hozott Magyar nyel* Ven fzerkezendö tellyes fzabadsággal kinyomtatandó Ország Gyűlési Újságnak kiadattatását fzorgalmatozzák. Továbbá az Követ Urak eszközöljék , hogy mindennémű Köz és Kamarabéli épületekért az Ország Színei magyar felírásokkal legyenek, a’ Kereskedők hajójin lévő Zászlók fzinte az Ország fzíneire festessenek, a’ magyar Katonaságnak Zsinórjai és Zászlóji ne sárga, és fekete, hanem fzinte az Ország fzíneivel jeleltessenek meg, a Magyar dolgokban lévő kiadásokban Magyar Czímert magába foglaló pecsét használtasson, Magyar Országi Várok és Ezeredek a’ Törvényhatóságokkal Magyarúl Levelezzenek; Végtére a' Curiális ítéletek (Scnténúonales) Magyar perekben eleitől végéig Honni nyelven fzerkeztessenek» VIII- szor. Nemes Pest Vármegye tavali Esztendőben Május íö-kánkőlt levelének következésében , melly fzerént bizonyos Leány nevelő Nemzeti Országos Intézetnek felálítását sürgetni óhajtya, a Követ Urak oda utasítattak, hogy a’ midőn ezen Javallat Pest Vármegye által elöl terjesztetnék, azt elől mozdíttani törekedjenek. IX- er. Azt sem halgathattyák el a' Megye Reridjei, hogy ámbátor Törvény értelme fzerént Királyi Biztosok csak azon esetre, ha a’ Törvényhatóságoknak Fő Kormányozói akadályoztatnának, küldethetnek; még is múlt Esztendőben az epe mirigy nyavalyának alkalmával az illető Vármegyék Fő Kormányozóinak elmellőzésével Királyi Biztosok a’ Vármegyékbe küldettettek, — meghadgyák e fzerént a’ Követ Uraknak , hogy átalyába Királyi Biztosoknak való küldetését mint Ország sullyát tekéntvén , jövendőre törvény által gátoltatni sürgessék. X- szer. Követ Uraknak meghagyatik, hogy folyó Esztendei Martius 22-ről szám alatta’ Nagy Méltóságú Udvari Cancellariánál Tánczos Lajos által, Gróf Zichy István ellen lefolyt perben költ világos Törvénynek megfzegésével birtokon bent ki adott parantsolatot, úgy Nagy Méltóságú Helytartó Tanátsnak folyó Esztendei Martius 6-ról 5312-dik Szám alatt költ Intézményét, melly fzerént az Oskolai folyamat í-sö Octoberre jövendőre nézve határoztatott, mint a’ Helytartó Tanáts önkényén épült, és a’ Tudománybéli Rendfzeres Munkáknak megálapítása előtt kibotsájtott rendfzabást, mint Országnak líjjabb fullyait elöl terjefzfzék, és azoknak jövendőre nézve orvoslását fzorgalmatozzák. ** 2