[Komárom vármegye észrevételei az országos küldöttségek rendszeres munkálataira.] / [s.l.] / [s.n.] / 1832
Kereskedés
3 seriek eleibe terjesztessenek , 's ugyan ezen szerződések kötése eránt Ő Felsége, ne a Helytartó Tanáts, hanem az Országossan öszve gyűlt Karok és Rendek által kéressen meg. 6. A’ Harmintzadosok által eddig gyakoroltatni szokott Házak és Boltok vizsgállásának érdemében azt kívánná ezen Kiküldöttség javalatban hozni, hogy az abban érdeklett elfoglalás (Confiscatio) a tiltott, vagy a Harmintzad elkerülésével annak fizetése nélkül béliozott egyébbkint nem tiltott Portékának ne erőszakossan (via facti,) hanem a vétkes rendes Bírája által a'Har, mintzados Felperessége alatt kezdendő rendes Perben hozandó ítéletnél fogva történnyen; ollyan esetben pedig, ha a’ Kereskedő bár talán tiltott Portékája a Harmintzadon a rendes vizsgállatot egyszer már kiállotta, és a’ Harmintzados béllyegével már megjegyeztetett, az eránt semmi további vizsgálatoknak, és nyomozásoknak, sem pedig Perbe idézésnek helje többé ne légyen. 7. Ugyan a’ III-dik Törvény Czikkelyhez szükségesriek tartya még az 1790-ki Országos Kiküldöttség által javallott 18-dik Törvény 2-dik §át is hozzá adni olly formán, hogy a melly mértékben Honni Fabrikáink szaporodnak azon mértékben terheltessen az azok számára szükséges Honni nyers Természetmények kivétele is, ’s a környülállások úgy kívánván végképpen el is tiltasson; ezen tilalom illyes esetben az Örökös ^tartományokra is kiterjesztetvén. 8. A’ fentebb elő adattak tekéntetébol a’ ÍV. Czikkeíy í-sö és 2-dik §rá világos szavakkal a Kiküldöttség megjegyezni szükségesnek vélné, hogy a viszon erányosság (reciprocitás) nem az azon egy nemű Termeszetmém ekre s készétményeinkre értetődjön, hanem úgy, hogy azon Természetményeknek , és készétmény eknek (a Boron kívül 5 mellynek a szinte előadott okoknál fogva az Austriaiakra és Horiniakrá nézve egy forma lehet Harriiintzadja) mellyek az Országnak és hozzá csatolt Tartományoknak az Örökös Tartományokkal Való kivételbéli kereskedesenek nevezetessebb agazatit teszik, mindég illő arányban légyen azon Termeszetmenyek, s készítmények Harmintzadjav al, mellyeket az Örökös Tartományok szoknak Hazánkban és a hozzá kapcsolt Tartományokban legnevezetessebb mennyiségben behozni. 9. A’ IV-dik Törvény Czikkelyhez még az 1790-ki Országos Kiküldöttség által javallott Törvény XVII-dik Czikkelyének 4-dik §át is, melly azt tartya, hogy a’ melly Portékáktól a Nemet Vamokon nem fizettetik, azoktól a Magyar Vámokon sem fizettessen, — hozzá adni szükségesnek tartaná. °io. A’ IX-dik Czikkeíyt az 1827-ki Országos Kiküldöttség igen röviden foglalván, nem merítti azzal ki azt, mit kelletik, arra nézve tehát hasznosabbnak látná, ha hozandó Új Törvényben e' helyet az 1790-ki Országos Kiküldötség munkájában XXV. szám alatt álló s a dolgot egészlen kimeríttö, Hazánk függetlenségét tekintve is illendőbb Czikkeíy iktattassék. 11. Az 1790-ki Országos Kiküldöttség által XXVI. szám alatt javallott Törvény Gzikkelyt az 1827-ki Országos Kiküldöttség mint fellyebb is említtetett kihagyta, azon okból, mint hogy annak tartalma a Harmintzadoknak Hazánk és Erdély között való eltörlése által úgy is már tellyesítve volna, minekutánna azomban ez csak Királyi Parantsolat által történt volna. Honni Alkotmányunk szerént pedig Magyar Ország nem Parancsolatok, hanem Törvények által igazgattatnék, illendőnek tartaná ezen Kiküldöttség az említett Országos Kiküldöttség által kihagyandó Czikkeíyt különös szám alatt a’ szerint mint azt az 1790-ki Országos Kiküldöttség felvenni javallottá a' hozandó Törvénybe iktatni. A 2
