Győrvármegye észrevételei az 1827. évi 8. tcikkel kiküldött regnikoláris deputáció rendszeres munkálataira 1831. / [s.l.] / [s.n.] / [1832]
Közpolgári rendtartás
A’ Vármegyék elrendeltetése. Noha az Országos Kiküldöttség ollyan Törvény Czikkel javallásától elállóit, melly által a’ Vármegyék Tehetőségek és kötelességek közé számláltatik, hogy a Hazai Törvényekkel ’s köz jóval megütköző Királyi Parancsolatok ellen, O Királyi Felségéhez Felírásokat tegyenek; még is ezen Választmány, az Ország Alkotmányának ’s Javának fenn tartására szükségesnek tartja, nem csak a’ Vármegyék ezen Jussoknak, különös Törvény által leendő megállapíttását, hanem egy ollyan Törvény Czikkel hozatását is, melly kijelentse, ’s meghatározza azon módot, melly által törvényes alkotmányunk csorbulatlan fenn tartassák, azon esetre, ha a’ Vármegyék Felírásaikban érdeklett Sérelmek orvoslása, a’ Nádor Ispány közbenjárása által sem eszközöltethetne. Az I-sö Czikkel í-so §-sát meghatározattabban kifejezve véli a’ Választmány, ha azon szavak helyett „in quantum ex mente legum ad viam Juris non pertineret“ az tétetik „in quantum per leges ad hanc viam relegatum habetur A’ 2-dik §-ust a’ következendő értelemre gondolja szükségesnek által tétetni a’ Választmány: ,, Pro Possessoribus, qui ordinarie in Comitatu non resident et ob dissita in variis Regni partibus bona, ad generales Congregationes} ubique comparere nequeunt, eorum Plenipotentiarii; pro Camera vero Regia Hungarico Aulica, fundis item politico fundationalibus, stabiles eorum Fiscales: pro gremialibus autem Liberis Regiisque Civitatibus, Deputati eorum V)tum deproment. Jus hoc depromendi medio repraesentantis voti, competit iis etiam gremialibus Possessoribus, qui a Congregationibus personaliter adeundis, Officio publico, aut alio legali impedimento arcentur; Qui quidem Plenipotentiarii et Repraesentantes, si gremiales Nobiles sint, tam pro Persona sua, quam respectu eorum etiam, quos repraesentant, separativo voto gaudebunt,i plurium tamen, quam unius Personae Plenipotentiarium, hoc respectu agere illis integrum non erit.“ A’ io-dik §. rendszabásait mérsékelni szükségesnek ítélvén, következő formába javasolja: „In Congregatione Statuum quisque sensa sua omni cum libertate, ea tamen cum moderatione et gravitate enunciabit, quae Sanctimoniae loci, et auctoritati deliberationis convenit. Si quis autem post enunciatum libere sensum, Praesidi filentium petenti, iteratim monitus non obtemperaverit, vel aliquem contumeliosis dictis lacessiverit, prout etiam in casibus Art. 57. 1723. expressis, Fiscus Magistratualis contra tales, ex Determinatione Universitatis Causam levabit, 2'ransgressores vero in poena, Codice Criminali de delictis contra ordinem publicum commissis sancita, per Sedem Judiciariam Comitatus convincendi, et Executioni subjiciendi erunt“
