Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]

tás, és határozás alá nem jött, mi jussaink, fentartása végett az alsó Tót Országi nevezetet minden hol elhagytuk, 's azon három Megyét a’ Magyar Országi Megyék sorában jegyeztük fel.

Az Úrbéri 3-ik és 7-ik Czikkelyeknek azon rendelete : hogy midőn a' Földes Ur, vagy a Jobbágyok többsége kivánja, az Úrbéri legelő külön hasítassék ki, szükségessé tette a’ közbirtokosságokra nézve is az arányossági pereknek ujjabb elrendelését. Törvényt alkottunk tehát erről is, mellyben egyszer smind elhatározónk , hogy a’ hol helyhezet, és egyébb körülmények engedik, a' birtoknak öszvesítését, s az osztály részeknek, a' mennyire lehet, egy tagban leendő kimetszését ugyan azon arányossági perrel kívánhassa, és eszközölhesse bár melly közbirtokos. — Úgy hisszük: hogy a Törvénynek ezen rendelete Hazánk gazdasági, ’s köz mivelődési előmenetelét fogja eszközleni.

Az Urbérnek folytában Törvényt alkottak az Ország Rendei azon köz terhekről is, mellyeket a jobbágyi birtokot haználó nemesek viselni tartoznak, és elhatározták azt is, hogy mind azon telkek, mellyek az Urbérnek béhozatala óta elhagyattak, vagy a' Hármos Könyv í-ső részének 4°-ik Czimjébcn meghatározott osztály esetein kivül a’ Földes Urak által elfoglaltattak, ismét megnépesítessenek.— Igazság, és méltánosság egyaránt megkívánták, hogy e‘ részben Törvény alkottassék, mert eddig is sok vala már kivált az Ország némelly vidékein azon telkek száma, mellyek nemesi kézre kerülvén, a' közadó alól kivétettek, 's a' szegény adózó nép még ezek hellyett is viselte a’ köz terheket; — most pedig midőn a’ jobbágy telkek használhatásának szabad eladását az ujj Törvény megengedi, még inkább szaporodott volna a' köz adó fundussának nem igazságos csonkítása, mert vétel utján többet adhatott volna ugyan azon telkért a" nemes, ha tőle adót nem fizetne, s igy a’ szegény adózó még a’ vételbéli concurrentiát sem álhatná ki, s a köz terheket még is ő fizetné attul is, a' minek más veszi hasznát.

Midőn ezen Törvény Czikkely felett folytak tanácskozásaink, sürgettük azt is : hogy a szállásttartó katonaságnok élés házi tartása, s általában a' katona tartásból eredő veszteségek tellyesen megszüntessenek , minthogy azt a' Törvény soha el nem fogadta, s gyakorlat által is éppen az adózók könyebbségére vala hajdan béhozva, most pedig legsúlyosabb, és Iegigazsagtalanabb tcr a szegény népnek, mind azért, mert aránytalanúl vagyon felosztva, mind pedig azért, mert a' véle öszve kötött számos visszaéléseket meggátolni majd nem lehetetlen. A' Királyi válasz elismérte , hogy e' részben is kell az adózókon segíteni, de az idő rövidségét hozván fel ellenokúi, azt kívánta, hogy egy Országos Válosztmány a katona tartás, és szállás adás eránt, értekezvén azokkal is, ki, két e' végre Ö Felsége ki fog nevezni, kimerítő véleményt készítsen , 's az a jövő Ország Gyűlésén okvetetlenűl tanácskozás , és határozás alá vétessék. — Megnyugodott ebben az Ország Rendéinek többsége , noha nem kevesen valánk , kik a' sürgetett megszüntetést, mint a’ kérdés alatti Törvény Czikkely alkotásának múlhatatlan feltételét, kívántuk tekinteni, 's a’ Válosztmány ki is neveztetvén, a' Királyi Válosznak elfogadót tartalma Törvénybe iktattatott.

Midőn már az Úrbéri Törvény Czikkelyek eránt nagy részben megvolt a’ Nemzet, és Fejedelem közötti egyesség, Ö Felsége múlt i855-ik esztendei Augustus' 23-án költ Királyi váloszában kijelenté: hogy az Úrbéri munkának béfejezésével az Ország Gyűlését elfogja oszlatni, 's ugyan azért az Urbérnek tellyes bévégzésére, és azon tárgyoknak, mellyek minden Ország Gyűlésének szokott tárgyai; rendes elhatározására két hónapi határidőt rendelt. Mind 1820-iR Esztendőben, mind a' jelen Ország

— 8 —