Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]
ellenkezik, a’ Nemzet Képviselőinek értelméhez képest kötelező erő nélkül valónak tartani, a jövő törvényhozásnál pedig; ismét hathatósan sürgetni az orvoslást, melly most a' Nemzet köz kivánatát gátoló ellenszegülés miatt el nem érethetett Földes Ur, és Jobbágy közötti viszanokat elhatározó Úrbéri rendszeres munka legsnlyosabb feladása vala ezen Ország Gyűlésének. Századok igazságtalansága Hazánkban mindéit földbirtoknak tulajdonát egy osztálynak adta, melly számra kisebb, de fegyverrel hajdan hatalmasabb volt: —a’ legszámosabb, és leghasznosabb nép osztáltól pedig még a’ birhatásnak jussát is megtagadta. — De éppen e’ miatt leve szükségesé Törvény által meghatározni a’ földes Ur, és Jobbágy közötti viszonokat, mert milliók sorsát, élhetését, s azt a’ vagyon, és személlybélí bátorságot, mellyet a’ polgári társaságtól ők is megkívánhatnak, egyesek önkényéiül felfüggeszteni nem lelie eddig nem is birható nép osztályn ett, s a’ tulajdont nem biró, sött 1, mellynek száma, és súlyos köz terhei naponként nevekednek , biztosítva gondoskodni a törvényhozásnak volt szent kötelessége. Ezt a’ kötelességet helyek által, mellyeket a' jonnagy, kötött ezen Ország Gyűlésén a’ törvényhozás. Némelly része ezen Törvényeknek talán nem olly határozott, mint azt mi magunk is ohajtotigyekeztünk mi tellyesíteni azon Törvény Czik- Jobbágy, és Földes Ur közötti viszonokról altuk volna, de Hazánk felette külömböző vidé kiilömböző, sött gyakran egymással (ellenkező éj vidékeinek egymástól szinte érdekeit figyelemben tartva, nem volt lehető mindenben olly határozott Törvény alkotni, melly minden vidéknek igazságos lett volna, hogy pedig egy tájnak nagyobb hasznáért, más vidékek igazságtalanul szenvedjenek, azt kivánni nem lehet; — vannak továbbá némelly pontok , mellyekben mi több kedvezést, s több biztosságot óhajtottunk volna megadni a’ Jobbágynak, de sok egyes érdekek öszvesített ereje többször gátolá küzdésünk sikerét, végre, a' mi azon csekély áldozatokat illeti, mellyeket a’ nép javára tennünk szükséges vala, sokkal kisebbek ezek, mint sem hogy azokat hazánknak bár melly lelkes Polgára sajnálni képes volna , s valóban kevesebbet már nem is áldozhatánk , kivált ha meggondoljuk : hogy szávadoknal? igazságtalanságát csak némííl^g: is envhíteni, századoknak vétkes mulasztását valamennyi!o pótolni, áldozat nélkül lehetetlen. De vérző szívvel szólluuk a' Tekintetes Rendek előtt azon Úrbéri törvény javalatok’ sorsáról, mellyek a népnek jövendő moralis emelkedését valának eszközlendők. Ez volt legszebb, legnemesebb feladása a’ törvényhozásnak , 's fájdalom ! éppen ebben történt majd nem legkevesebb, mert éppen ebben találánk mind a Kormánynál, mind a’ fő Rendeknél legtöbb ellenszegülésre. Több Megyéknek Képviselőivel együtt mi is a' Tekintetes Rendek utasítása szerint ismételve sürgettük Törvény által elhatároztatni, hogy Hazánk nem nemes lakosinak is szabad legyen nemesi fekvő tulajdont örök jussal szerezni, és birni. f^ő adtuk ezen Törvény szükségét, igazságát, és jótévő hatását, elmondottuk: hogy nem Törvény, csak gyakorlat tiltja a nem nemest fekvő tulajdon birhatásától, és ez a gyakorlat is mennyire káros vala Hazánk Gazdasági, polgári, 's köz miveltségi kifejlődésének , felhoztuk végre azt is : hogy ez által a nemesi birtoknak becse is nevezetesen emelkedik, mert szaporodnék azoknak száma, kiknek venni szabad, és venni akgrnak; — de a többség e törvényjavalatot a törvénykezési rendszeres munkára hallasztotta. El- * katároztatott azomban az Úrbéri 5-ik czikelynek 2-ik szakaszában az:
