Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]
— 21 — A Nemzeti nyelv , cs mivclődés terjesztésének tekintetéből elhatározták a' törvényhatóságoknak képviselői, hogy Pesten Országunk fő Városában egy Nemzeti játékszín építessék s e végre utasításaik szerint 400,000 pengő forintot szinte köz kivetés szerint fizetendőt ajánlottak , de még ebben is gátot vetettek a Méltóságos Fő Rendek elhatározott ellenszegülésekkel, mert ők azt vitatvár , hogy az óhajtót czél szabad ajánlások utján is biztosan elérhető, semmi kötelező erejű kivetésekben meg nem egyezének ;Js noha nem ok nélkül tartunk attól: hogy szabad ajánlások mellett majd épen a’ legvagyonosabbak vonják ki magokat a’ fizetés terheiből s e’ képpen vagy a czél nem lesz elérve , vagy a' szegényebb de lelkesebb honfiak viszik a’ tehernek legnagyobb súlyát, azomban minthogy ismételt izeneteink is sikeretlenek valának, hogy legalább valami történjék, kéntélenek valánk úgy alkotni a' Törvényt, a’ mint azt a’ Méltóságos Fő Rendek javallottak s egy Országos Válosztmáuyt rendelni ki, mely a szabad ajánlatok útját felszólítások által megpróbálja, az elő készületek , tervek, és költségi öszve számolások eránt a' szükségeseket megtegye s jövő Ország Gyűlésére jelentését béadja. Minthogy pedig Ö Királyi Fő Hertzegsége Országunk Nádora egy igen szép helyen lévő tág és alkalmatos tért eszközölt ki Pest Városától ingyen a' Nemzeti játékszín helyéül, mind néki, mind az ajándékozó Városnak köszönet mondatván, azon tér mind a' Nemzetnek e‘ czélra forditandó tulajdona birtokba vétetni rendeltetett. 'Pest és Buda között a’ Duna két partját öszve kapcsoló álló hid kereskedésünknek, és a’ fő város emelkedésének tekintéből már régen köz óhajtás tárgya vala Hazánkban. Ezt a’ jelen Ország Gyűlésének Rendéi legczélerá. nyosabban magános válolat utján vélték eszközölhetőnek , de látván egyszer’smind azt is: hogy ezen temérdek költségű munkára vállalkozók nehezen találkoznak, ha csak a’ megépített hidon minden a’ ki azt használja vámot nem fizet. — Törvényt alkottak tehát az eránt, hogy bizonyos esztendőkig, mellyeknek száma a' vállalkozókkal kötendő alku által fog meghatároztatni, az álló hidon nemes nem nemes külömbség nélkül a' kiszabott vám jegyzék szerint vámot fizetni köteles legyen — a’ kitűzött esztendők lefolyta után pedig nemes, és nem nemes szinte minden külömbség nélkül felmentetvén a’ fizetés alól, azon hid a' Nemzetnek tulajdonává lesz. Eil1at0.r-013ta.tott o^en törvényben a’ két városnak igazságos kármentesítése, 's el vannak háritva mind azon akadályok, mellyek akár a két Városnak, akár valamclly magános birtokosnak tulajdonosi jussaiból szárinozhatnak — el van rendelve minden eredhető kérdések bírája, ki van nevezve a' válosztmány, melly a Nemzet nevében a vállalkozókkal alkudjék , s igy tellyesítve van az a’ mit e részben a' törvényhozás tehetett. A süker bizonytalan, de méltán reménylhető , a’ haszon pedig ha a Vállalat sikerül, kétségtelen, vajha ezen első lépés ösztön lenne arra: hogy a' Nemzeti jóllétnek Törvény szülte gátjait a’ Nemzet ön maga háritaná el czélerányossabb törvényekkel. A vas utaknak egész Európában naponként nevekedő száma, azoknak a' kereskedés minden ágaira ki ható hasznai s a’ veszélyek mellyek minden elmaradó Nemzetnek kereskedését fenyegetik, a' mi figyelmünket is magokra vonták, különösen a Bochnia és Réts között munkába vett vas u* 1 és azon következések, mellyek ennek felállításából eredendők, meggyőztek bennünket, hogy már most nem csak jobblétünk kívánja a' hakul isi , de haladnunk kell: hogy elnyomott kereskedésünk. Végső pusztulásával még hátrább ne taszitassunk. — E’ tárgyban ismét csak magános vállolatok eszközölhetik haladásunkat, és ezek sikerülése végett 6
