Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]
eránt még i8i5-ik esztendőben előadott, s melly ugyan azon Ország Gyűléséről fel is terjesztetett. — Veszprém Vármegyének említett sérelme abban állott : hogy a’ N. M. Magyar Kir. Helytartó Tanács i825-ik esztendőben kiadott intéző levele által a Merétei pusztában nem nemesek kézénél lévő nemesi birtokra nézve is olly határozatot tett, mely szerint mind addig mig az illyen birtok nem nemes kézen vagyon, — közadó alá tartózván az a’ dicalis öszve Írásnak illető rubricájiba vezetendő. — Ezen sérelemre azt mondá a' Királyi válosz, hogy mivel a’ Merétei pusztát biró nem nemesek minden vagyonaiktól ’s igy a' nemesi birtokból vett haszonvételeiktől is adót fizetni tartoznak, Ö Felsége a’ Helytartó Tanácsnak e’ tárgyban kiadott rendelését tovább hagyja. Elfogadták az Ország Rendei ezen Királyi határozatot, s nyilván kijelenték hogy a’ nemtelenek azon földek haszonvételeitől, addig mig azok nemesi kézre nem kerülnek adót fizetni azon világos megjegyzéssel tartozzanak, hogy ezen nemesi földek , a’ többi portalis fundust tevő földek sorában a’ dicalis öszve Írásba bé ne jöjjenek. — Az Ország Rendéinek és Ö Felségének megegyezéséből eredett világos határozat által ki van tehát itten már mondva azon elv, melly szerint a’ nemesi birtokot használó nem nemeseket, és igy az agilisokat is azon birtok használatától köz adó alá tartozóknak állítja a' törvényhozás. Továbbá sérelem gyanánt adtuk elő mi is a T. Rendek nevében a’N. M. Magyar Kir. Helytartó Tanácsnak azon intéző kör levelét, mellyben a’ Megyék Tisztviselőjinek, ’s bérrel el látott szolgáinak , kik eddig a’ Királyi, ’s egyébb köz szolgálatot tárgyazó foglalatosságaikért, mellyeket a’ Megye kebelében tellyesitettek, napi bért nem kaptanak , több esetekben a’ szegény adózóknak súlyos és igazságtalan terheltetésével a’ Megyék honi pénztáraiból napi bérek rendeltetnek; — s azt kívántuk elhatároztatni: hogy a’ rendes fizetésű Megyei Tisztviselők, és állandó bérrel ellátott szolgák e’ Megye kebelében tellyesített hivatalos köz fog. lalatosságaikért a’ Megyék honi pénz tárából napi bért ne kapjanak , ki vévén egyedül az ollyan rendkívüli, de ne talán még is elkerülhetetlenül szükséges köz foglalatosságokat, mellyek hivatalaik, vagy szolgá. latjok köréhez semmi tekintetben nem tartoznak, ’s mellyeket nem mint Tisztviselők, hanem mint a Megye által különös, és meghatározott napi bér melleit‘kiküldött tagok visznek véghez. — Az Ország Rendei szinte valóságos köz sérelemnek esmerték el ezen sérelmet, és a’ felírásban arra kérték Ö Felségét: hogy az érdeklett rendelkezést, melly sem a’ Megyéknek törvényes hatóságával, sem az adózó népnek javával meg nem egyeztethető, kegyelmesen megszüntetni méltóztasson — Azomben a’ felírás ezen pontjára Királyi válasz nem érkezett, — de miután az Ország Rendei sem látták törvényesnek a’ napi béreket illy pazar kézzel osztogatni, kételkedni sem lehet, hogy a’ törvényhatóságok használni soha nem fogják az említett intéző levélben törvénytelenül adott engedelmet s a’ napi bérek adásaban inkább az Ország Rendéinek véleményéhez fogják tartani magokat. Ezen sérelmek sorában is valónak több pontok, mellyeket a Mél. tóságos Fő Rendeknek szakadatlan ellenkezése miatt () Felségéhez felterjeszteni sem lehetett. — Illyen azon felírás, mellyel a’ Nemzet képvisclőjinek nevezetes többsége a lelkes Lengyel Nemzet feldúlt szabadságának ügyében még elhunyt Fejedelmünk hathatos közbenjárását akarta megkérni, — illyen azon méltó kivánata Nemzetünknek: hogy a’ setét századok vak buzgóságának rut maradványa az 1790-ik esztendei 26-ik 1 ör. Czikely i^ ik szakasza, melly szerint Protestáns atyánkfiainak Hor-5 — i7 —