Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar', és Cseh ország' koronás királlyától Po'sony szabad királyi várossában 1811-dik esztendőben, kis-aszszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének írásai (Pozsony, 1811)
1811 / 8. ülés
'8. ft L 4 » se, non omnia tamen metus, non omnis sollicitudo nostra sublata est; quippe Majestas Vestra Sacratissima, id quod nexus, et adjuncta extraordinariorum eventuum extorserunt, in Benignis Regalibus Literis suis, pro supremo suo Jure Regio constituisse declarare dignatur, quod nec .cum' fine Civitatis, nec cum fundamentalibus nostris legibus componere possumus. Si enim chartacea et permutatoria pecunia pro placito emitti, illa Civium fortunae implicari, ac posleaquam ultra omnem proportionem multiplicata est, devalvari possit; ingenue confitemur, omnem proprietatem incertam, leges vero de subsidiis et Contributione Diaetaliter tractandis latas invigorosas reddi. Et4 enim de benignitaie , et Justitia Majestatis Vestrae Sacratissimae, constantique avitam Regni constitutionem conservandi stu- dio convicti firmiter nobis persva- deamus: Majestatem Vestram Sacratissimam Jura Regia eo extensa nolle, ut inde pactorum conventorum laesio, aut proprietatis privatorum succussio, et securitatis ruina sequatur. Cum tamen enunciatio Juris hujus universos Regnicolas , de securitate proprietatum suarum anxios teneat, et alioquin experientia publica compertum sit, prae- suscepta operatione , perplexitatem Status et omnia illa mala, quiI R Á s o r». még sem szűnt meg azért egészen, a’ mi aggódásunk, félelmünk, és gondoskodásunk; mivel Felséged a’ maga meg hivó kegyelmes Királyi Levelében is azt méllózta- tott kifejezni, hogy azt a’ mila’ rend kivűl való ki fejtödések következései, és környül állásai ki tsafartak, főbb Királyi Jussa erejével rendelte, mellyel már sem a Polgári társaság tzéljával, sem a mi sarkalatos Törvényeinkkel meg nem egyeztethetünk ; mert ha a’ Papiros és váltó Pénz, szabad tet- zés szerént ki botsájtathatik, az a’ Polgárok Javaival öszve zavar- tátik, és minekutánna minden mér- séhlés felett meg szaporodott, betűiben le szállittathatik, egész egyenességgel meg valjuk, hogy mindennek tulajdon vagyonja bizony- talaná , a’ Segedelmekről és köz adózásokról, a’ mellyek felöl tsak Ország Gyűlésen lehet végezni hozattatott Törvények pedig sike- retlenekké tétetnek. Mert noha mi meg győzettetve lévén Felséged kegyelméről , és igazságáról, ’s oily álhatatos igyekezetéről , melly szerént az Ország ősi Alkotmánnyát (Conűtitutióját) fel tartani kivánnya , erős Hiedelemmel vagyunk, hogy Felséged a’ Királyi Jussokat annyira ki ter- jesziteni maga sem akarja, hogy azoknál fogva a’ sarkalatos kötések sérelmet vagy a’ tulajdonosok vagyonja hanyatlást, és azoknak bátorsága romlást szenvedjenek. Mivel mindazonáltal azon Jusnak ki nyilalkoztatá>a közönségesen az Orzság Lakossait, a’ magok tulajdon vagy ónjaik bátorsága felöl aggódásban tartja, külömben is köz tapasztalásból tudva vagyon, hogy az é részben végre hajtani kezdett RenI
