Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 66. ülés
mm 66. Ü L £ S. kötött egyezségek jó pénzre -zdllí- tassanak-le, tehat amazoknak sem lehet sorsa rosz-zabb emezeknél; a- ze'rt tehát ezen Tzikkelynek, min- den változás nélkül kell megmaradni. Abaúj Vármegyének Kövelje ez eránt úgy okoskodott, tagadni nem lehet, hogy ezen Tzikkelynek értelme kerde?ek a!á vagyon vettetve. Mert noha igaz, hogy a’ k.- tes aJ kötelezőknek Törvényt szab; noha a’ papiros pénznek elvételere, senkit kötelezni nem lehet. De mégis mind ezek tsak a’ rendes esetekben szolgálhatnak törvény szabásul, mert midőn a’ kel kötelezőkhöz nem tartozó, harmadik hatalom járul közben , és azokat a’ papiros pénznek elfogadására kenszeiíti, ninis többe hatalmokba amazoknak, hogy kötelességeket máskép lellye-ítsek. A’ Törvényhozó hatalom pedig, senkit lehetetlenségre nem kéns e- ntnet. Magúnk megvallottak Fel-Írásainkban , hogy aranyunk ezüs- tünk nintsen ; hogy annak beszerzésében az Uzsorások által ostoröz- talunk; hoty lehesen tehát kénsze- ríteni az Adóst, hogy két száz vagy több forintokon kéntelemteSsen ezután az aranyat bészerzeni. — Imé még a’ Bánya mivelőknek-is az n- rany, es ezüst termesztményekéi t, tsak papirost ád a’ felsőbb hatalom, és kentelemtetmík azt elvenni, c1- lent nem állhatván, es így semmi tsatornákon nem jön arany , és ezüst az Országban: nem-is lehet tehát az adósokai azzal való fizetésre ken- szenteni. Igaz ugyan 1Ó22. Eszten- dobéii 77-dik Törvény Tzikkely szelént, midőn az iiiyes elintéző - nek némelly nyoma vagyon , jó pénzben rendeltettek a’ fizetések, mert jó pénz hozaltatott-bé a’ folyamatba) most telist midőn a’ főbb hatacea pecunia initi ad bonam monetam reaucaniur, non posse itaque his pejorem esse sortem anli- quamm illarum obligationum; (piae § phum de his sonmitem sine mutatione relinqui svadebat. Abaujvariensis autem Comitatus Ablegatus tenores puncti nunc in discussione vertentis quaestioni omnino subesse arbitrabatur. Utut enim certum sit, quod Contractus Contrahentibus legem ponat, quod item acceptatio chartaceae pecuniae nemini imperari possit. Haec attamen principia in ordinariis sal<- tem casibus locum obtinere: dum enim potestas suprema intercedit, etRegnicolas ad acceptandam chartaceam pecuniam cogit, amplius horum in potestate nOn est, suas vi- Cissim obligationes in bono aere explendi. Lex autem neminem ad impossibilia cogere potest. Agnovisse nos ipsos in Repraesentationibus üi ae Majestati factis , nos aurum et argentum non habere, et in iriius comparatione per Foeneratores flagella n ; qui potent itaque nunc Debitoribus necessitas imponi, aureum uti uni imposterunt 2CO et ultra ilo- reuis comparandi? Ipsi fodinarum cultores pro productis -uis auri et argenti , a suprema Potestate chai- tas acceptare coguntur; nec ullus aller patet Canalis, quo aurum et argentum in Regnum reflueret; noil possunt itaque Debitores ad praestandam in auro et argento solutionem cogi. Verum quidem est, quod Articulo 77. 16?2. ubi hujusmodi correlationum accomodation^ vestigium leperittir, solutio ad bonam monetam reducitur, sed tunc ju-tae etiam ligae moneta mox in cursum revecta exstitit; nunc vero dum justae hgae moneta non reducitur , prono fluit alveo nec Debitorem ad
