Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 63. ülés
I portékává vált, felvenni nem lehet, nem lévén tehát mértéke a’ kárnak mi módon leendő felosztásában; világos a’ harmadikra a’ felelet, hogy azt kelletik tehát tselekedni, a’ mit a' Felség a’ Státus obligatiójival tett, az az : addig , még bizonyos mérték lészen, az egész dolgot ebben az állapotban kell feltartani, a*melyben ez úttal van,— nem kívánt volna ugyan tovább menni ez úttal e- zen tárgyban — a’ minthogy továbbra-is tartja a’ Correlátiók eránt való vélekedésének kiadá-át, azt mind, azon által kéntelen kijelenteni, hogy ezen állítás: ,,prout quis sí obiigat ita *furi stare debet :”ezen alkalmatossággal meg nem áll, mert itten nem tekinti magát mint Bírót, a’ kinek erre tekinteni kell, hanem mint Törvényhozót, a’ kinek az a’ kötelessége , hogy ezen köz tsapásban azt találja-fel, mi légyen az, a' mire valaki magát kötelezte ? és a’ Bírónak sinór mértéket nyújtson ezen állításnak igazságos alkalmaztatására. Felelt erre hevenyében Abaúj Vármegyének Követje, azt állítván: hogy a’ Törvényhozó test a’ legelső Bíró, és ennek az a' szent kötelessége, hogy igaz Törvényi hozzon, melly szerént a’ Bírák igazságosan Ítélhessenek, és azon Törvényes i- gazságot-is: „prout quis se obligat ’’ ha más akadály nem jön közbe, feltártra. Árva Vármegyének Követje szoros Utasításához ragaszkodván , de azon felül belső meggyőződéséből-is reá nem állhat, hogy a’ hitelezett summák ipn-dik Esztendő 15-dik Mártiussa előtt leszállhassanak, e’ következendő okokra nézve: i-ször mert a’ köz igazsággal meg nem egyeztetheti; 2-szor mert e- zen lépést a’ köz boldogság, a’ társaság348 Ü L É S. bilis, nec justa monela jam in mer1 cem transformata adoptari valet- quo stante suapte se offerre tertiae quaestionis resolutionem; id nempe hac in parte suscipi oportere, quod Sua Majestas relate ad Status obligationes sanxerat, id est, donec fixa mensura praeito erit , rem in praesenti situ sustinendam ésse; his adjecit, nolle se in merito correlationum nunc ulterius progredi, idcirco reservare facilitatem, Opinionem suam eatenus alia occasione depromendi, interea tamen silentio praetermittere non posse, quod sensu suo assertum illud ..prout quis se obligat, ita Juri stare debet ” in his circumstantiis obtinere nequeat, non enim hic se considerare qua Judicem , cui ead. m propositio pro cy- nosura deservire deberet, sed qua Legislatorem , ea aclstriclum obligatione, ut in hac communi strage determinet, quid sit id, quod unus alteri obligavit, et Judicio ealenus positivam praescribat normam. Ad haec Comitatus Abaujvarien- sis Nuncius reposuit, corpus legi-- lativum esse primum Judicem, huic- que incumbere talem rogare Legem , juxta quam Judicia observata etiam, ni impedimentum quodpiam obstet, regula aequitatis ..proutquis se obligat," justitiam administrare valeant. Comitatus Arvensis Nuncius declarabat, se consideratis tam Instructionis suae tenoribus, quam et propria convictione assentiri nequire , ut ante 15-mam Martii Anni I8ir. obligatae Summae devolventur, et quidem his e motivis : 1.) quia cum distributive justitia componi non potest; 2.) quia passum hunc salus publica, et socialis nexus
