Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 52. ülés

\ 628 Í2, ^ L Szerem Vármegye Követje azt vélte, hogy itten nem az a’ kérdés „quid Juris? hanem quid Consilii? megfontolván tehát minden kör- nyülállásokat részéről nem azon se­gedelmet, a’ me^ly kérettetik, fo- gadja-el; hanem arra áll, hogy Ón­ként való akaratból származó, erő­höz mérsékleti Törvényes segede­lem ajánltasson. Marmaros Vármegye Követje szorosUtasítása szerént a’tobbséghez ragaszkodni kénteleníttetvén a’ Tör­vényes segedelem adására reá állott. Buda Városa Követje még egy sub-idiumot sem tapasztalván, a’ mellyel a’ Constitutio megsértetett volna, subsidium adására voksolt. Szinte Kassa Városának Követ­je Törvényes subsidium adására reá ált; kívánta mind azon által, hogy azon Városnak, mellynek Követje, lakosira, minthogy többnyire ké­zi* művesekből, és nagy részében szegénységből áll, tekintet légyen a’ Repartitióban. Hasonlóan vélekedett Szeged Városa Követje,és subsidium ajánlás­ra reá állott —- követte ezt Lotse, és a’ több Váromk Követjei, a kik szin­te azonképen vélekedtek. Által látván tehát a’ M. Perso- nális mind maga észre vételéből, mind az ítélő-Mesternek felvigyá- zá-ából.hogy a’ világos többség sza­bad ajánlásbéli, erőhöz alkalmazta­tott segedelmet, a’ miilyen más ha­sonló esetekben adatott, kíván O Felségének adni , minden további vetélkedést szükségtelennek tartott. Horváth Országnak Követje e’ szerént vélekedett: — minekutána . ezen fontos tárgyban minden ne­hézségek, ellenkezesek , ésjavalások előadattak, mindazért; hogy azok­hoz adni valamit nem lehetne, mind pedig É S. Syrmiensis autem Comitatus Nunciusnonid quid Juris? sed quid sit Consilii ? isthic disquirendum esse existimans, spectatis Cunctis rerum adjunctis, non illud , on'od desideratur, sed liberum, et vires non superans faciendam credebat oblatum. / Marmarosiensis vero Comitatus Ablegatus, tenore Instructionis suae, pluralitati se adjungens, legale sub­sidium ultro offerebat. Budensis Civitatis Ablegatus nullo unquam sub-idio Constitutio­ni derogatum fuis:>e asserens, ipse etiam pro offerendis subsidiis suf­fragium dabat. Sic Cassoviensis etiam Civitatis Ablegatus legale subsidium dandum esse exi-timavit , Concivium suo­rum , velut maxima in parte pau­perioris cla^siy, respectum in repar- titione habendum exoptans. Pariter etiam Szegediensis, Leu« schoviensis, et plurium aliarum Ci­vitatum Ablegati ad offerendum sub­sidium brevibus sua exprimebant vota. Quare 111. Personalis comperto tum ex adnotatione Protonotarii, quam sua ex observatione eo : quod manife-ta pluralitas ad liberum ob­latum viribus admensuratum, quale scilicet in aliis similibus casibus of­ferebatur, accedat, omnem jam ea- tenus disceptationem superfluam arbitrabatur. Tum Nuncius primus Regni Croaliae ea quae meriti hujus in­tuitu, parte ex ulraque ubertim ad­ducta sunt, -ilentio praetereundo, quum tenore Instructionis suae se pluralitati adjungere debeat, haec­que » \

Next

/
Oldalképek
Tartalom