Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 42. ülés
SESSIO XLÍI. Ellenkező értelemben voltak mások, azt állítván: hogy akár a’ Nemesi szabadságokat nézzék, akár magát az Országunk Constitutióját, az illyetén előadásokhoz nem állhatnak, mert minden Nemes Embernek az egy a’ Fö Jusai között, hogy Törvényes kihallgatása nélkül el nem marasztathatik; hogy lehet tehát az előadott módon adósságot megvenni? ha ez egy a'Fő Szabadságok között, természetesen meg nem egyez a’ Constitutióval- is, az ellen pedig Törvényt hozni nem szabad; mert az, az Ország Gyűlése tanátskozása alá nem - is való.— De bátorságos sem volna illyetén Törvényt hozni: minthogy a’ Szolga Bírónak puszta tettzésétol függne a’szegény Nemes Embernek boldogtalansága;— igazságos sem volna, mert tsupán a’ szegény Nemes embert szorítaná keskeny határok közé egyedül, egy forma pedig a’ szabadság, vagy tehát a’ nagyobb birtokosokat nagyobb summára nézve-is (ha világos az adósság) éije ezen teher, vagy pedig a’ szegényebb Nemes ember - is mentessék - meg az elnyouiattatástól; — végtére szükségtelen-is volna ezen Törvény; mert az adósság megvételére rendeltetett pörök úgy-is rövid szabásnak, a’ költségeket viszsza ítélők, é? az appelláta-is az elégtétel után . engedtetik tsak meg; nints tehát kára senkinek, ha a’ rendes Törvényes utat megtartja-is; — A’ midőn tovább tart az illyetén por, mindenkor a’ Bíró az oka, téttessék u- gyan azért határ a’Bíráknak, szőri itassanak ezek arra, hogy a’ Törvényeknek eleget tegyenek, és azonnal nem lenzen szükség újTörvény re, főképen az ollyanra, a’ melly az 1741. esztendő H-dikTzikkelyével és a’hármas Könyv első részének 9-dik TiAdversam plurimi propugnabant sententiam, Legem talem nullo pacto adoptari posse statuentes, illa enim cum cardinali Nobilitatis praerogativa, vigore cujus nemo, nisi sufficienter auditus, in rebus suis damnificari potest, pugnaret, ac proinde in ipsam Constitutionem, Legesque fundamentales Tit. quippe 9. i-ae, impingeret, atque adeo projectum talismodi Legis, obstante A. 8.1741. ne in deliberationem quidem summi posse, existimaverint.— Sed secus etiam Lex haec., sortem miserioris Nobilitatis arbitrio Judicum Nobilium exponeret. — Si aequum foret, minores Summas, a miseris Nobilibus, via summaria exigere, aequum etiam esse deberet, majores Summas ab opulentioribus eadem ineassare via. —- Demum superflua etiam foret Lex talis , alio- quin enim processus liquidi debiti sunt brevissimae litis, expensarum readjudicationem recipiunt, et saltem extra dominium appellantur; si itaque causa tali-modi, multosdu- rat per annos, solius est culpa Judicis, cujus itaque arbitrio ponendus est limes, et ad magis exactam Legis observationem, serio stringendus. — Arctiori in nexu haec posita sunt cum Ceteris Juridicae Deputations objectis, simul itaque cum reliquis in deliberationem sumenda. Plura miserae Nobilitati, longe utiliora esse, velut pignoris reluitionem, et alia, quae propter nexum cum caeterisdifTerre juvat.—* Nunc quoad minores Summas, mox eiiam quoad majores summaria postulabitur procedura. Praestare itaque , omne hoc objectum ad revisionem operis Deputationis irtegni- colaris differre. 136 Haec fi
