Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 1. ülés
SESSIO Ir 3 ha meggondolom, hogy az elmúlt századokban-is több fele viszontagságok érték Édes Hazánkat, azok mind azon által a’ mi ditső Eleink nagy Lelküségek, és a’ Törvényhozó hatalomban való részesülések által elháríttattak , úgy hogy ezen viszontagságok el-enyészvén, Országunk nem tsak maga épségébe viszszatért, hanem kegyelmes Királyaink hathatós védelme , és a’ mi Őseink sikeres munkálkodása mellett épen virágzó állapatra ne- vekedett; tokélletesen meg vagyok arról gyözettetve, hogy mi-is Őseinknek ditso nyomdokiba lépvén, ezen gyülekezetünkben , a’ melly- re ö Tsászári ’s Királyi Felsége által Atyai bizodalommal meg-lúvat- tattunk, minden, a’ mi Törvény eink- kel,és eredeti Constitutiónkkal megegyező, eszközökhöz fogunk, mel- lyek által Országunk boldogulását, önnön magunknak ’s értékünknek bátorságát megszerezhessük, ezeknek Hasznát, az egész öszve kap- tsolt Monarchiával-is költsönösen és viszontaglőképen erezhessük.- -i Reánk vannak függesztve sze^ mei nem tsak a’ szomszéd, és azon egy kegyelmes Fejedelem alatt való Tartományoknak, de úgy lehet mondani, egész Europa Országinak. Tudva vannak azok előtt-is régi nagy emlékezetű eleinknek ditsére- tes Tettei, tudják ók, ha a’ többieket elhallgatom - is , hogy a’ Magyarok voltak azok, a’ kik ditsősé- ges emlékezetű MáriaTherézsia Királyné Országlásának súlyos kezdetén, midőn több Európai Fejedelmek, és Hatalmasságok ellenségesen megtámadtak, szeretett Fejedelmekért, és annak Királyi Széke védelméért, vagyonokat, véreket, : 'X e ■ sentiat ? Sed si animo revolvam, quam multiplices retroactis quoque Sacculis charae Patriae Nostrae vicissitudines incubuerint, quodve illae magnanimitate illustris memoriae Progenitorum nostrorum, ejus- que, quam in potestate legislative habuerunt,* communionis ope, ita dimotae exstiterint, ut iis prorsus evanescentibus, Regnum istud Hungáriáé non suo duntaxat vigori sit restitutum, verum insuper Clemen- tissimorum Regum nostrorum potenti praesidio, efficacibusque Majorum nostrorum conatibus insigniter effloruerit; intime persvasu* sum, nos quoque laudabilibus Progenitorum nostrorum vestigiis insti- turos, inque Comitiis praesentibus, ad quae per Suam Caesareo-Regiam Majestatem paterna cum fiducia convocati sumus, cuncta, quae Legibus et avitae Constitutioni nostrae conveniunt, remedia prompte arrepturos; quibus felicitas Patriae, nostrumque ac fortunarum nostrarum securitas procuretur; et quae hinc in nos dimanatura est utilitas, toti etiam reliquae Monarchiae reddatur mutua, atque reciproca. Non vicinarum modo, et quae eidem Clementissimo Principi parent, Provinciarum, sed omnis, sic fari licet, Europae Ditionum in nos intenti sunt oculi. Non latent illas, laudabilia magnae memoriae Ante- natorum nostrorum facinora. Nam etsi reliqua silentio involvero, norunt hae, temporibus illis difficillimis, dum gloriosae memoriae Regina Maria Theresia, Regiminis sui capesseret exordium, ac a pluribus Europae Principibus bello undique peteretur , Hungaros in promptu adfuisse, qui pro amato Rege suo, Soliique regalis tutamine opes, et facultates , sangvfuem , vitam que * a ipsam, # ■
