Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 26. ülés

I S£SSll sem lehet abban kételkedni, tsak Ö Felsége adja által az Országnak a- zon kútfejeket* a’ mellyek által a’ jó pénz folyamatba mentói elébb té­tethetik; kívánta hogy még ezen az Ország -Gyűlésén határöztassék tehát el az üdő* a melly alatt a’ pa­piros pénz egészen eltünnyön, és a’ jó pengő pénz hozattassék a’ köz folyamatba. — Az egyesség meg­szerzésére a’két Tábla között, ja- valotta, hogy azon Szavak: „ brevity simo quo Jieri potuerit &c.u egészeit Ra­gya Itassa nak-ki; mert a’ FÓ Rendek tsak az üdo rövidségében láttzaü\ak felakadni. Rács Vármegye K övetje azt vélte szinte: hogy ezen szó: brevis- simo “ hagyattatna - el, és bízattatna O Felségére, hogy a’ midőn annyi pénz fog öszve gyűlni a’ mennyi szükséges, akkor váltsa-fel á’ papi­ros pénzt; mert a’jő pénznek kútfe­je tsak a’ Bánva, azt pedig kiki tud­ja, hogy a’ Bányákból sok üdő múl­va sem jön annyi pénz, hogy bé- váltathassék a’ folyamatba lévő pa­piros; A’ Státusoknak világos többsé­ge a* Keruletbéli íráshoz ragaszko­dott úgy, a’ mint feltéve volt; a’ mint hogy meg-is hagyattatott. Ezen alkalmatossággal valamint Abaúj Vármegye Kövelje részéről mondásait az Ország-Gyűlése Jegy­ző Könyvébe bétette; úgy szinte Vas, Soprony, Trenchén, Nyitra, Sáros, es Bars ellenkező értelme- ket’s ellenkezéseket jövendőbeli bá­torságokra nézve szinte a’ Diáriuin- ba betétetni sürgették. Ezek után olvastatván továb­bá a’ Keruletbéli munkának hátra lévő részé, az úgy a’ mint feltéve volt helybe hagyatott, a’ melly- nek a’ Fő Rendek Táblájával való közlesére a következendő Depu­tat­XXVL t?I nunc adesse eatenus dubitandi fun­damentum, dummodo Sua Majestas fontes revehendi aeris Statibus et Ordinibus tradere dignetur; opta­bat igitur determinationem tempo­ris , his adhuc sub Comitiis, tum ad thartaruin abolitionem, quum ad boni aeris revectionem intelligen- dam adoptari; pro conciliatione Ex­celsorum Procerum satis esse arbi­tratus, si verba „ brerissimo quo fieri potuerit ” exmittantur, quum Excelsi Proceres in temporis brevitate po­tissimum adhaerere videantur. Paris erat sensus quoad exmis- sionem ly „brevissimo” Nuncius Co­mitatus Bacsiensis, attamen arbitrio Suae Majestati-, relinquendum esse existimans, ut dum sufficiens con­flata fuerit aeris quantitas , tunc chartas reluere dignetur; solis enim nietallifodinis ad revehendum au­rum et argentum deservientibus , quam sero ex his sufficiens reditura sit boni aeris quantitas, neminem latet. Clara interim votorum majori- tate, scriptum Circulare retineri exoptante; illud, velut appositum erat, relictum est. Sed nonnullorum Comitatuum Nuncii*ad exemplum Abaujvarien- sis, suum Diario Comitiali inseri cupit bant resensum, signanter vero Castriferrei, Soproniensis, Tren- ehinien-is, Nitriensis, et Barsiensis. Lecta dein reliqua etiam scripti Circularis parte, eaque per totum adprobata,fine ejusdem cum Excel­lis Proceribus communicationis, se­quens ordinata est Deputatio , ex parte Tabulae Re^i : Ignatius Mar­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom