Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 74. ülés

SESSIO LXXIV. 1059 vetélkedést elmellőztetni, mert ez által a’ Reluitiónális papiros pénz­nek betse még jobban megrontatik; megtörténvén mind az által már ez, végképpen kijelentették részekről, hogy arra nem állanak, hogy a’ kész pénzbe való fizetés elhatározása az Üzenetbe bémennyen, bizonyos lé­vén az-is, hogy mikor a’ szükség parantsol, reá kell állni mindenek­re, ne hogy a’ köz tsendesség és bá­torság megháboritassék, a mellytől méltán tartani lehet. Pozsony Vármegyének Követje elolvasván Utasítását, e’képpen ad­ta elő maga vélekedését: akár melly nehéz légyen valamelly intézetnek végre hajtása, a’ Törvényt még-is, és a’ Constitutiót sérteni nem lehet; sértettetne pedig, mihelyest azon felállítatott princípiumtól ..chartacei pecunia imperari non potest ” elállunk , mind azon iparkodások tehát, a’ mellyek az arany "s ezüst pénz fize­tése súlyos voltából hozattatnak, arra nem bírhatják, hogy a’ papi­rosba leendő fizetést Törvény mel­lett elfogadja annyival-is inkább; mivel nem szeretné, hogy az Ország abba a’ környúlállásba jöjjön, a’ mellyben a’ Ministerium vagyon a* papiros pénz miatt — ha mindjárt arany és ezüst pénz köz folyamatba niutsen-is, úgy mint az előtt volt, a’ mindennapi példa mutatja még­is, hogy van, mert most-is adatnak- el productumok pengő pénzért: de ha mindjárt nem volna-is, a’ szük­ség nem birhatji a’ Törvényhozó testet, a’ Törvény és Constitutió principumainak megrontására.— A- zon hasonlatosság, hogy papirosbi vétetett-fel a* toxe pénz, valamint tehát akkor mintegy parantsoltatott annak elvétele, olly formán szorit- tathatik a’ ríilelezö-is hasonló pén­zének viazsza vételeie, vélekedése sze­lutionis in ipso jam hoc Nuncio de­terminetur. Posoniensis Comitatus Nuncius relecta Instructione -ua proloquutus, dicebat: 'difficultates quibus cum legalis cujuspiam obligationis imple­mentum connexum est, nec legem illam infringere, minus vero posse argumento servire, ut Constituti­oni quidpiam derogetur; fieret au­tem id, si chartaceae monetae ac­ceptatio lege mediante imperaretur. Quum proinde omnes illae argumen­tationes, quae e difficultate haben­di boni aeris ducuntur, eundem non convincant nequit induci,ut accepta­ta chartacea pecunia, patriam in eas deducat perplexitates, in quibus Mi­nisterium versari advertit. £t licet moneta Conventionalis inCursu quo­tidiano non existat, earn tamen non deesse, frequentes qui in bono aere ineuntur Contractus, testantur. Sed etsi id non esset, nulla certe se ne­cessitate induci posse, ut Constitu­tioni patriae vulnus inferat.— Ar­gumentum illud, quod ipse etiam Debitor mutuum in Chartis levave­rit, se ad injungendam nunc Credi­tori Chartarum acceptationem n on permovere: Debitori enim qui, pe­cunias requirebat, et illas pro usu suo convertere scivit, acceptatio non imperabatur, sed Creditori cui saepe importune praestatur so- luiio; imperari deberet. Quod de 268 Con-

Next

/
Oldalképek
Tartalom