Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 70. ülés
% 983 nem lehe- még-is azért azt állítani, hogy ezt másnak tudni kell; annál kevesebbé, hogy ehez alkalmaztatni a’ hitelezéseket szükség, avagy éppen ezen tselekedetet Cursusnak venni — a' mi az 2-dik ellenvetést illeti: élő Törvényeinkből meg lehet mutatni, hogy a' pénznek Cur- su»a, annak különbsége, soha árat a’ term ész* tményeknek nem nevelte; ugyan-is ki előtt esméretlenek úgymond az 1553. 23. 1526 34. — 1567- 45 — 1603. 10 — 1613. 38 — 1630, 9 — 1655. 80 — és 1659-diki 72- dik Tzikkelyek, a’ mellyek bizon- ságottésznek, hogy az Orsza'g Rendéi ezen üdőkben kérték több ízben a' Fejedelmet, hogy a' Magyar Országi jó pengő pénznek belső be- tsét az Austriai s más Tartományok Conventiós pénzeihez alkalmaztatni méltóztassék ,a’ mellyúgy is minémüségére nézve azokat felül haladja ; azonban kérések foganat nélkül maradván a’ Magyar Országi i forint néha to, néha több pénzel kevesebb belső beltsel bírt, hogy sem más Birodalomban ugyan i forint, kinek jutott még-is eszébe a’ magános személyek Hitelező Leveleit alább szállítani , vagy a’ termesztmények árát egy arányosságban tenni itt az Országban az .Austriai árral — továbbá Magyar Országnak minden részében, más volt a' forintoknak folyása; némelly Megyékben Ugyan - is Rhénesi forintra, másokban Vonásra, sott többekben kurta forinta-is tétettek az alkuk, és még sem volt semmi drágább; világos tehát, hogy a’ Cursusnak béfolyása a’ Magyar Országi termesztmények árát nem neveli, hanem a’ háborúk, az Esztendőnek soványsága, a’ vevőknek sokasága, és más környúlállások okozzák annak ÜLÉS. 34: 1526.45:15ő7- 10: 1608. 28: lő 13- 9:1630. 3o: 1655- el 72: 1659. testari, quod Regnicolae monetam hunga- ricam velut paris, et non raro melioris, ac quem Austriaca habuerat, interni valorL, ad eundem cum hac conventionalem valorem elevari petierint, petito tamen illorum non exaudito, persaepe florenum hun- garicum 10 et amplius denariis in cursu mirus valuisse, quam germa- nicum, nec tamen ideo Obligationes privatorum ad cursum gerina- nicum devalvare cuiquam inciderat. In diversis Regni Comitatibus diversus utique viget florenorum currus, alibi enim ad florenum Rhenensem, alibi ad tractilem , alibi denique ad sic dictum brevem hungaricum fiunt conventiones: nec tamen in< de pretia productorum per diversum cursum pecuniae regulari, concludere licet. Pretia itaque rerum magis a fertilitate aut sterilitate, emptorum majori vel minori concurrentia, atque etiam a bellis dependere. Sic tempore Augusti Imperatoris Josephi II. occasione nempe belli turcici, majus fuisse in bona moneta frugum pretium, quam anno 1309. in chartis constat, quia tanta fuit auri et argenti quantitas, ut aureum commutare difFicile fuerit. Quum itaque non adsit ratio, cur epocha devalvationis in anno 1799. defigenda esset * utut invitus devalvationi subscripserit, eam nem ante annum 1305. inchoandam, opus vero Deputationale velut appositum est, Exc. Proceribus transmittendum existimat Pestien-
