Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)

1807 / 65. ülés

503 65. Ü L É s. lömbözŐ vélekedések , a’ mellyek az előbbeni Ülésekben is emlétet- tek vala. Némellyek tudni illik a' SS. és RR. közül a' Posta’ ál- lapottyát a’ Felség, vagy is ügy nevezett Májestaticum, mások a’ hasz­nos Királyi, vagy is utile Regium jus­sához kívánták kaptsolni: ügy mind azonáltal , hogy valamint a’ Só', úgy a’ Posta' állapottya’ el­rendelésében is az Ország’ Gyű­lésének része vagyon. Mások ezt egyedül a’jó rendtartáshoz, és leg­inkább a’ Kereskedés’ folyamot- tyához való intézetnek tartották. A’ bizonyos, hogy a’ Magyar Or­szági Törvényekben rendelések, vagy is inkább különös kérések, ta­láltatnak a’ Posta Tisztekről, Staíiókrúl, és ehhez való környűlál- lásokról; de sehol sintsen emlé­kezet a’ Posta bér’ alább szállítá­sáról, vagy felly ebb való emelte­téséről. Sőt. igen világos az 1741- dik esztendőbéli Sídik Törvény Czikkelyböl: hogy a’ Posta Hiva­talok , és mindenek, a3 mik ehhez tartóznak, egyedül a’ Király’ Ren­deléseitől fiigtek. Különössel!, mi­vel a’ Fő Rendek’ Izenetébe mon- dattatik : quoi Majestät Sela guberna­verit, kívánták némellyek a’ SS- és RR. közül, nevezetessen pedig Komárom, Sopron, Trenchin, és Heves Vármegyék’ Követtyei a’ Jegyzőkönyvbe béiktatni: hogy ez által az Ország’ Jussainak sérelme ne okoszt,ásson; és ezután is a’ Posták’ állapottya a’ Törvények’ értelme szerént az Ország’ Gyűlé­sén intéződgyön el, annál is inkább, hogy ez valóságos Adó, és erre az Ország’ Gyűlése nélkül magú nkát semmiképpen nem kötelezheftyük. Mások ellenben mondották, hogy ámbár halgatnak is a’ Magyar Or­szági Törvények erről, de tsák u- gyan ember emlékezetétől fogva a’ Posták mindenkor egyedül a’ Ki­prioribus in Sessionibus erant SS et OO. opiniones. Alii scilicetne gotiuin Cursus publici ad jus Ma- jestaticum, alii ad utile jus Regium referebant; ea tamen ratione, ut eodem, ac circa Salem, modo hujus coordinatio ad Comitia spectet. Alii Institutum Politiae, et quidem praecipue ad Commercialia spe­ctans , esse asseverabant. Certum est Leges Hungaricas continere ordines ac desideria circa Officiales, Stationes Postales, et eo spectantia adjűncta; at Portorii Postalis de­pressio vel elevatio nullibi occurrit.^ Immo clarum esse ex articulo qi.j 1741,quod tamOfficiaPostalia,quam et quae huc referuntur, unice a RegiisOrdinibuspependerint. Cum vero in Tabulae Procerum Nun ei 0 legeretur: quod Majestas Sola guber­naverit , desiderabant nonnulli e SS. et OO., ac in specie Comitatu­um Comaromiensis, Soproniensis, Trenchiniensis et Hevessiensis Nuncii. inserendam esse Diario cautelam, re Jura Regni laedantur, et res Postalis porro quoque in Co­mitiis tractetur : eoque magis quod Jam reale Tributum redoleat, cui extraComitiaStatus subjici nullo pa­cto possunt. Contra alii: Licet quidem Leges Patriae de Postae Portorio taceant, a memoria ta- men objecta haec Ordinibus Regi­is suberant. Prouti in aliis, et in HungariaeiRegno,in defectu Legis, Consvetudo vimLegis habet. Nec decet, nec expedit in praesentia« rum nova jura captare. Interim cum Tabula Procerum circa haec jam suum decisum et opinionem declaraverit, et magna yarsSS. et OO. in hanc Sententiam ire vide­atur, consultius videtur Tabulae Procerum insinuandum* esse : com­plures occurrere quidem circa hanc rem fundatas reflexiones, ceterum in sensu priorum suarum observa­tio-

Next

/
Oldalképek
Tartalom