Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)

1807 / 60. ülés

nek miHemüsége, és természete cgésszen külömbözik.

Mondották ezek ellen mások : hogy nem lehet az ellen panaszol- kodni , hogy az érdemes Hazafiak Jószágokhoz nem juthatnak. Különösen Temes Vármegyében a’ Vármegye’ Tisztjeinek a’ Came- ralis Jószágoknak megvétele ajánl- tatott. De kevesenn vállalkoztak azoknak megvételére. Az Ország’ kezdetétől fogva az Idegenek mindétig Jószágokkal, és más Királyi Kegyelmekkel édesgettettek a’Hazánkba való jövetelre. Többnyire ezeknek maradéki a’ mostani Magyar Nemesek. Azt pedig mindétig ditsősségesnek, és a’ külső bátorság’ fenn tartására szükségesnek tartották a’régi Magyarok’: hogy az ő Királlyok idegen Országokban is hatalmas légyen. Ha tehát a’ Király a’ külső Birodalma’ terjesztéséért az Országban Jószágot ád némelly Idegeneknek, nem lehet ezt kérdésbe venni. Annál is inkább: hogy mindétég a Király’ Hatalmában vólt Idegeneket meg nemesíteni , és az ügy nevezett Hazafmság , vagy is Indigenatus Levelet adni. A’ Vármegyék mindég fognak módot táíálni abban , hogy az ollyanok előtt is, a’ kik az Országon kivül magoknál fe- lyebb valót nem ismértek, itten a’ Kazabéli Felsőségnek tartozzanak engedelmeskedni. A’ mi az Iudi- genatust illeti: akkor lehet erről szóllani, midőn az ezt kérőknek érdemei meg fognak visgáltatni. Zsig- mond Király’ példája bizonyitya azt: hogy szükség’ idejében nem tsak tserélni, de Idegeneknek el is lehet adni az Országban lévő Jószagokát. Ugyan ezt bizonyit- tyák a’Mutinai Hertzegnek adott Jószágok is. Ezeknek megfontolása után a’ Statusoknak és RR. vélekedése ez iránt így állíttatott meg:

SucHis obverterunt alii: conqueri nos nequire benemeritos Patriae filios Bona consequi non posse. In specie Comitatus Temessiensis Magistratualibus emtio Bonorum Cameraticorum dicti Comitatui in- gremiatorum offerebatur. Pauci tamen emebant. A Regni Incunabulis Extranei Bonis et aliis Privilegiis ad Regnum alliciebantur. Ut plurimum horum posteri Nobilitatem Hungaram modo constituunt. Id vero Patres nostri glorio-. sum semper et pro conservanda securitate externa necessarium esse arbitrabantur: ut Rex eorum aliis etiam in Ditionibus potens sit. Si itaque Rex fine protendendi aliarum Ditionum territorii Extraneis nonnullis Bona conferat in Hungária, id eo minus in quaestionem vocari potest, quod semper Regis ab arbitrio pependerit Extraneos nobilitare , et sic dicto Indigenatu donare. Invenient Comitatus modum , ut tales etiam, qui extra Patriam nostram se superiores non agnoscunt, Magistratibus Hungáriáé morem gerant. Quod Indige- natum attinet, de hoc, dum merita pro eo recurrentium expendentur, agi poterit. Exemplum Sigismun- di Regis probat: urgente necessitate non modo in Cambium dari, sed etiam abalienari posse Exte ris Bona in Patria nostra. Id i* psum confirmatur eo, quod etiam Duci Mutinensi Bona collata sint. Quibus expensis Status et 00. in sequentibus coaluerunt:

Sue-