Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)

1807 / 39. ülés - 1807 / 40. ülés

rencz, G. Csáky Emmanuel, Hor­váth áigmond, G. Erdociy Károly, G. Schniidegh Ferenc?. A’ Követségnek Szószóllója a’ SS. és RR. elejébe terjesztette : liogy O Császári Királyi Herczeg- sege az Ország' Nádor’ ispánya, és a' Fő-Rendek el nem titkoliiat- tyák azt az érzékenységeket, a’ inelly a’ SS. és RR-nek utóbbi I- zenete által okoztatott. Értették először ebből a’ Fő-Rendek : mint ha az 1741-dik esztendóbéii 63-dik Törvény Tzikkelyt ellenkező, és idegen értelemben vették volna. Már pedig a’ Fő-Rendeknek akár tanátskozásai, akárízenetei tekén- tődnek, a' Fő-Rendek is minden­kor úgy vettek, és ezután is venni fogják az említett Törvénynek ér­telmet, a’ mint ez az iScu-dik esz­tendőbeli Ország’ Gyűlése’ alkal­matosságával az O Felségéhez ez iránt küldött Felírásban niegma- gyaráztatott. E’ szerént nem le­het az Országot kötelezni: hogy mindenkor tartozzék fenntartani a’ Magyar Regementeknek mostani Számát. A’ mi azon ízenetnek má­sodik tárgyát illeti: a’ FÓ-Rendek a’ vigyázat, és segétség , vagy is Assistentia alatt soha sem akarták azon kötelességet a’Varmegyékre, és az Országnak többi Jurisdictió- ira hárítani, hogy ezáltal mintegy kezességet váilaüyanakmagokra a’ Katonaságra szükséges Számnak kipótolása iránt. A’ mostani Se­regek’ Pótolása felől is, a’ melly harmadik tárgya az említett Izenet- nck, soha sem voltak a’ Fó-Ren- dek abban az értelemben: hogy a’ Segedelem’ minéműségének meg­határozására elegendő volna a’ Fel­ség’ Akarattyának kijelentése. A’ Fő-Rendek is az Ország’ Sarkala­tos Törvényeihez ragaszkodnak. Ezek szerént nem tsak a’ Szám­nak, de a'Segedelem' módgyának is meghatározása az Ország’ Gyú­le­csényi, C. Emanuel Csáky, Sigis- mundus Jiorváth, C. Carolus Er- dódy, C. rranciscus Schmidegh. Orator Deputationis propo­suit: Sua Celsitudo Caesareo-Re- gia Archidux Palatinus, atque Ex­celsi Proceres dissimulare neque­unt animi sensum, quo postremo Tabulae Statuum atque OO. Nun­cio affecti sunt. Intellexerunt ex hoc Proceres: quasi vero per eos­dem Artius 63, 1741. contrario at­que alieno sensu acceptus fuisset. Jam vero, sive Consultationes, si­ve Nuncii Tabulae Procerum assu­mantur, eadem illo semper sensu accepit, et postmodum quoque Le­gem hanc sumtura est, prout hanc occasione Comitiorum anni iBoadi Repraesentatio Suae Majestati Sa­cratissimae submissa interpretata est. Juxta hanc ad servandum semper in Statu integro Legionum Hungaricarum numerum nequit Regnum obligari. Quod alteram ejusdem Nuncii partem attinet, nunquam illius sensus erant Pro­ceres: ut Comitatus et reliquae Re­gni Jurisdictiones sub titulo vigi­lantiae, atque ita dictae adsisten- tiae cavere debeant de supplendo necessariae Militiae numero. Ne­que iu Supplemento moderno Mi­litiae, quod tertiam Nuncii illius partem efficit, ejus erant Opinio­nes Proceres: ad definiendam Sub­sidii quantitatem sufficere, ut vo­luntas Supremae Potestatis decla­retur. Proceres etiam Constituti­onalibus Regni Legibus innitun­tur. Vigore harum non solum nu­meri et quantitatis, sed et qualita­tis ac modij praestandi Subsidii determinatio ad Regni Comitia pertinet. Eapropter Proceres, prae­scindendo ab ulteriori quorumli­bet principiorum chlucidatione, optarunt quidem in priori Nuncio suo expressum Militum numerum sub Conditionibus, et e causis ibi­dem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom