Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)

1807 / 14. ülés

A’ SS. cs RR. részéről feleltek erre: hogy az Ország-Gyűlésének döbbeni végzései szerént, mi a’ to- vábbiAjánlásokra tsak azután eresz­kedhetünk , minekutánnaO Felsé­gének Kegyelmes Valaszszát venni fogjuk a' mi mostani Felírásunkra. Hogy tehát az említett szókat, a mostani Felírásunkba iktassuk, el­lenkezik az Ország-Rendeinek ed- dig-való végzéseivel. A’ való hogy a’ Banko-czéduláknnk fogyasztását közönségesen kívánnyák azOrszág' Lakóssai. Ezt bizonyíttyák az Ország-Követtyeinek adott Utasí­tások. E’ végre mindnyájan ké­szen vagyunk a’Fejedelemnek se- gegítségül lenni. De előre Aján­lásokat nem tehetünk. Ha vala- melly részét ajánlyuk Vagyonúnk­nak , már az egész Vagyonúnkat kötelezzük. A’ Királyi Előadások­ban sem kívánnya ezt O Felsége. Mert mindenkor fenn-akarja tarta­ni az Országunk’ Alkotmánnyát. Vagyonúnknak egy részét felajánl­ván, nints égyebb hátra, hanem tsak hogy annak hányadát határozzuk* meg. Hogyezt meghatározhassuk, fel-kelletik-venni az egész vagyo­núnknak mineműségét. Szükséges errekinek-kinek Vagyonát számba- venni. Ezalatt értetődnek az in­gatlan Jószágok-is. Már pedig ezeket az Ország’ Alkotmánnyának sérelme nélkül terhelni nem le­het. A' SS. és RR. előbbeni vég­zéseiben, már világoson ki-vagyon- téve, hogy mi nem használhatunk a’ Köz-jónak, ha Vagyonúnkat fel­áldozzuk. Más ero-is szükséges ennek segedelmére. Mind-eddig a’ Magyar-Országi Törvények’ ér­telme szerént az Ország-Gyülé- seinn sem tehettek az Ország-Ren- dei más áldozatokat, hanem tsak a’ Felkelés vagyis Insurectió, és a’ Segedelem, vagyis Subsidium’ ne­ve alatt. A’ Bankó-czéduldk' el­törlésére - való segedelem szokat­lan Ad haec e parte Statuum re­sponsum est: juxta priora Decisa Comitialia eotum solum consulta­re poterimus, quid Principi offe­rendum sit, posteaquam Benigna Resolutio Regia ad modernam Repraesentationem nostram adve­nerit. Ut igitur ista Repraesenta­tioni modernae inserantur , iis, quae hucusque per Comitia decisa sunt, adversatur. Id certum: ab omnibus desiderari, ut numerus Schaedarum Bancalium diminua­tur. Documento sunt datae Nun- ciis Comitatuum Instructiones. Eatenus ad succurrendum Principi parati omnes sumus. Nec tamen quidquam in antecessum offerre possumus. Si partem fortunarum nostrarum offerimus , eo ipso fa­cultates nostras omnes obligamus. Neque in Benignis Propositioni­bus Regiis id Sua Majestas Sacra­tissima desiderat. Constitutionem enim nostram sustinere vult. Ob­lata semel facultatum nostrarum parte non aliud supererit, quam id decidere, qualisnam facultatum pars offerri debeat. Ut id decidi possit, omnes facultates nostrae in calculum sumendae erunt. Singuli igitur Civium facultates conscribi debent. Sub his Bona etiam im­mobilia intelliguntur. Jam vero haec absque laesione Constitutionis one­rari nequeunt. Jn prioribus Statuum atque OO. Decisis jam luculenter expressum est: nos nec eo Rei- publicae consulturos, si omnes eti­am facultates nostras consecrave­rimus. Ut huic consuli possit, aliae quoque vires sunt necessariae. Ne­que hactenus ad mentem Legum Patriarum SS. atque. OO. in Co­mitiis quoque Sacrificia alia facere poterant, quam sub nomine In- surrectionum atque Subsidiorum. Subsidium ad tollendas Bancales Schaedas erat hactenus apud nos insolitum. Neque tempore pacis sub-

Next

/
Oldalképek
Tartalom