Naponkent-való jegyzései az 1805dik esztendőben Felséges Második Ferencz romai császár, Magyar és Cseh ország' koronás királlya által Po'sony szabad királyi várossában mindszent - havának 13-dik napjára rendeltt Magyar ország' gyülésének (Pozsony, 1805)
1805 / 1. ülés
S ES 3 I O többnyire mindenkor, az illy féle késedelmest ed és nek, szomorú, és veszedelmes gyű möl lsei voltának, annyival - is inkább, minthogy tel- Ívességgel semmi okom n intsen a’ Tekéntetes Nemes Státusoknak, és Rendeknek Nemes, és Magyar sziveiket illy - íéle gyászos emlékez- tetésekkel nem annyira gerjeszteni, mint sem szomoritani. És éppen olly kevés okát látom, miért kellenek a’ Tekéntetes Nemes Státusokat, és Rendeket ditsö Eleinknek, sött édes Atyáinknál^, ama nevezetes, és minden szoros üdökben követendő példásokra emlékeztetnem, a’ mellyet 1741- dik esztendőben adtanak, és a’ melly a’ mi nemzetünknek még az ellenség előtt - is örökös, és halhatatlan Nevet, hirt, ’s ditsöséget szerzett. Nem de mi önnön magunk magunknak követésre méltó példái valánk? Nem de a’ közze- lebb - multt veszedelmes Frantzia háborúkban, mi magunk nyilván meg - mutattuk; hogy törvényei koronás Királyunk, szerelmes Hazánk , és vélünk ugyan azon egy Feedelmi szerentsés Királyi Kormány alatt egybe gyültt atyafisá- gos Népekért, mindenkor készek vagyunk mindenünket önként, és örömmel fel-áldozni. Nem tartóztatom azért továbbá a’ Tekéntetes Nemes Statusokat, és Rendeket; hanem, hogy Országos tanátskozásainkat régi - Ősi szokásunk szerént hova - hamarább elkezdhessük, Követeket fogok kinevezni , a’ kik Ö Királyi Hertzeg- ségét, Országunk Nádor Ispánny- at, és a’ Méltóságos Fö Rendeket, nevünkben meg - köszöntsék; Ö Királyi Herczegségének hathatós pártfogását, az említett Fö Rendeknek pedig, Hazánk’, köz dolgairól - való értekezéseinkben, ugyan his non tam exstimulare, quam tristi praeteritorum recordationemoe- rorem SS. atque 00. renovare pergam. Non est etiam ratio cur ad Majorum nostrorum exemplum anno 1741. editum, quod Genti Nostrae immortalem etiam apud hostem gloriam peperit, confugiam. Nos ipsi Nobis jam exemplo fuimus — et recentibus bellis Gallicis ostendimus, quod pro Rege Nostro, Patria, consociatisque sub felici Austriaco Sceptro populis, omnia Nostra promte consecrare parati simus. Non morabor igitur longius II. SS. et ÜO. sed ut quoocyus, quae ad initia, more Majorum a pertinent, peragantur, Nuncios, qui Suam Serenitatem Regiam Regni Palatinum , et Excelsos Proceres, nomine Statuum consalutent, et Suae Serenitatis Regiae potens Patrocinium, Exc. autem Procerum in Negotiorum pertractatione eum, quem prioribus Comitiis experti sumus , consensum expe- v tant. Ego demum id ab II. SS. et ÜÜ. majorem in modum exoro: B 2 ut
